| Vissza az igehirdetésekhez | Vissza a főoldalra |

 

„Nem beszédben áll az Istennek országa…”

 

 

 

Zsoltárok könyve 84. fejezet 1-13.

 

1A karmesternek: „A szőlőtaposók” kezdetű ének dallamára. Kórah fiainak zsoltára.

2Mily kedvesek a te hajlékaid, ó Seregek URa!

3Sóvárog, sőt eleped a lelkem az ÚR udvarai után. Testem és lelkem ujjongva kiált az élő Istenhez.

4Még a veréb is talál házat, és a fecske is fészket, ahova fiókáit helyezi oltáraidnál, Seregek URa, királyom és Istenem!

5Boldogok, akik házadban laknak, szüntelenül dicsérhetnek téged! (Szela.)

6Boldog az az ember, akinek te vagy ereje, aki a te utaidra gondol.

7Ha a Siralom völgyén mennek is át, források völgyévé teszik azt, az őszi eső is elárasztja áldásával.

8Újult erővel haladnak, és megjelennek Istennél a Sionon.

9URam, Seregek Istene, hallgasd meg imádságomat! Figyelj rám, Jákób Istene! (Szela.)

10Istenünk, pajzsunk, nézz ránk, tekints fölkented személyére!

11Bizony, jobb egy nap a te udvaraidban, mint máshol ezer. Jobb az Isten háza küszöbén állni, mint a bűnösök sátraiban lakni.

12Mert nap és pajzs az ÚR, kegyelmet és dicsőséget ad az Isten. Nem vonja meg javait az ÚR azoktól, akik feddhetetlenül élnek.

13Seregek URa, boldog az az ember, aki benned bízik!

 

 

Imádkozzunk

 

 

Megtelik a szívünk hálaadással mennyei Édesatyánk, ha elgondoljuk, hogy életünket megtartottad. Megtelik a szívünk hálaadással, ha elgondoljuk, hogy nem a mi vétkeink szerint cselekedtél velünk, hanem úgy, mintha semmi vétket nem követtünk volna el. Hiszen kijelentetted, hogy irgalmas vagy a Te népedhez és megbocsátod vétkeit, hátad mögé veted, amilyen messze van a napkelet a napnyugattól. Ezt tapasztaltattad meg velünk a gyülekezet közösségében, ezt tapasztaltattad meg újszövetségi népeddel együtt mindnyájunkkal. Legyen áldott a Te Szent neved mindezért, és hadd dicsőítsünk Téged szívünk teljességéből ezen az istentiszteleten és életünk minden idején. Hálával telik meg a szívünk, ha elgondoljuk, hogy a Te Igédet megtartottad, a Te Igédet hirdettetted, a Te Igédet élő üzenetté tetted, amikor a hirdetett és olvasott Igét a Szentlelked által megelevenítetted és ez gyógyító beszéddé lett a mi számunkra; vigasztalássá, megtartássá, életkedvvé, munkakedvvé. Legyen áldott a Te Szent neved, hogy a megszámlálhatatlan sokasága a Te kegyelmednek, amit munkáltál bennünk a Te Igéd által, szerelmeseidnek, nekünk álmunkban is adtál eleget. Cselekedd meg, hogy most is, amikor együtt vagyunk, régi ajándékaid elevenedjenek meg, és újakat kapjunk, fiaid és lányaid, akik most itt vagyunk. Teljesítsd be rajtunk a Te kijelentésedet, hogy akik áldva, nevedet magasztalva, bizalommal járulnak Hozzád és fordulnak a Te kijelentésed felé, azokkal csodát teszel, mert a Te Szentlelkedet kibocsátod, ránk árasztod, mint ahogy tetted mindazokkal a gyülekezetekkel, gyermekeiddel, keresztyénekkel, akik így fordultak a Te Igédhez. Ennek a csodának tégy bennünket részesévé most ezen az istentiszteleten is. Hallgasd meg a mi imádságainkat, amelyek elhangoztak ezért az istentiszteletért, hallgasd meg a mostani imádságot és a lélek mélyéről feléd szálló kérést, és légy közöttünk jelen megtapasztalható módon. Könyörülj az Ige hirdetőjén, mindnyájunkon, fiaidon és lányaidon kegyelmességed szerint. Ámen.

 

 

Nem vagyunk mi magunkéi,

De Jézus vére bére;

Lelkünk, testünk Istenéi

Az ő tiszteletére.

Urunk, Jézus, jöjj most el,

Lelked által segíts fel!

Dicsőítünk mi testünkben,

Magasztalunk mi lelkünkben!

 

173. dicséret

 

 

 

Korinthusiakhoz írott első levél 4. fejezet 20. vers:

 

„Mert nem beszédben áll az Istennek országa, hanem erőben.”

 

 

 

 

Szeretettel köszöntöm a kedves testvéreket, ismerősöket, és hogy úgy mondjam látásból ismerősöket is. Mindeddig megsegített minket az Isten, megsegített és összegyűjtött ezen a vasárnapon is, hogy hallgassuk az Ő Igéjét. Tegye áldottá Isten ezt a mi mostani együttlétünket, találkozásunkat.

 

 

„Nem beszédben áll Istennek országa, hanem erőben” – mondja az apostol és készít bennünket az Isten Szentlelke arra, hogy üzenetet vegyünk ez által a kijelentés által.

 

 

Isten országa – Ország? - kérdezhetjük. Igen. Az az együttes, amelynek van vezetője, törvényes, törvényt hozó szervezete, végrehajtó szervei, írott és íratlan törvényei, benne vezetők és a polgárok tudják, hogy mit kell tenniük. Ez az ország. Ez által lesz egy együttes országgá szerte az egész világon, bárhol. Az apostol azt a képet használja arra, ahogy Isten ebben a világban országot szervez, országot formál, országot vezet. Így született meg a nagy felismerés és így jegyezték le a szentírók, hogy Isten királyi uralma, Isten országlása.

 

 

Kedves Testvérek! Isten újszövetségi népe az Ő országának a megjelenítője, az azért való munkása ebben a világban. Mert bár minden Isten királyi uralma alá tartozik, de tudatosan az Isten újszövetségi népe tárja fel az Isten királyi uralmának a rendjét, teszi láthatóvá ebben a világban. Nagyon fontos tehát az Isten újszövetségi népe számára, hogy ennek az országlásnak, ennek az országépítésnek mi a belső titka, és mi a lényeg benned. Hát erre vonatkozik az apostoli bizonyságtétel, hogy Istennek ez az országlása, országépítése nem emberi beszédben valósul meg, hanem ennek a megvalósulása, ennek a kibontakozása, megmaradása, növekedése nem emberi beszéd által, hanem az Isten ereje által történik.

 

 

Kedves Testvérek! Nem beszédben áll az Isten országlása, az Isten országa, amelyiknek mi mint újszövetségi nép, mint keresztyén gyülekezet építői vagyunk, hanem erőben. S akkor felvethető a kérdés, és meditálhatunk fölötte, amikor így kimondjuk, hogy emberi beszéd és isteni erő. Emberi beszéd és isteni erő. Hogy viszonyul ez egymáshoz?

 

 

Kedves Testvérek! Azt mindnyájan tudjuk (egyébként a Biblia is leírta), hogy az az emberi beszéd, amelyik nélkülözi az Isten erejét, az félelmetes dolgokat tud véghezvinni ebben a világban. Olyan az Isten Lelkétől függetlenített emberi beszéd, mint a tűz. Meggyullad, és félelmetes pusztítást tud véghezvinni. Félelmetes következményei lehetnek a ‘csak emberi indulatból született beszéd’ következtében. Úgy gondolom, hogy mindnyájan tudnánk több példát erre felhozni, hogy milyen félelmetes következményei lehetnek a meggondolatlan emberi szavaknak, emberi kijelentéseknek. Emberi életek váltak áldozatává egy-egy ilyen szónak, egy-egy ilyen kijelentésnek. Természetesen nem ezáltal épül az Isten országa, hanem azáltal, amikor az emberi beszédet az Isten Szentlelke áthatja, és az emberi beszéd az építésnek, az Isten akarata megértésének, az Isten erejének az elfogadása eszközévé lesz.

 

 

Eszünkbe juthat Jézus Krisztusnak az igehirdetése. Gondoljunk arra, hogy barátai és ellenfelei egyaránt érezték, hogy amikor Jézus Krisztus beszélt, amikor az Ő igehirdetését tartotta, akkor ott erő áradt ki. Ezt mindenki érezte. „Nem úgy tanít – jegyezték le az evangélisták – mint az írástudók”. Mert erő áradt a beszédén keresztül. Ő a példa. Az ilyen beszéd által, amelyik az Isten ereje által áthatott beszéd, bizonyságtétel, igehirdetés és megnyilatkozás – ezáltal épül az Isten országa. És ezáltal épül is!

 

 

Kedves Testvérek! Most elgondolkozhatunk azon, hogy közelebbi vagy távolabbi életünk mozzanataiban hogyan volt jelen egyik vagy másik, mikor vált a beszédünk lélek nélküli tüzet támasztó, irigységet, gonoszságot támasztó szóvá, vagy mikor vált az Isten országa megvalósulásának az eszközévé, hogy emberek szeme felcsillant, megérezték az Isten szeretetét, az Isten jelenvalóságát és erejét. Indítson bennünket az Isten Igéje arra, hogy azt, ami az Isten akaratával ellenkező a mi beszédünk folytán és beszédünk által, azt tegyük le, forduljunk el tőle, és forduljon a mi életünk afelé, hogy van lehetőség arra, hogy Isten beszéde, az Isten Szentlelkének az ereje…

 

 

Kedves Testvérek! A következő összefüggése az Igének az lehet, hogy emberi erőtlenség és isteni erő. Gondolom a kedves testvérek felismerik ebben a megfogalmazásban Pál apostolnak a másik megfogalmazását és bizonyságtételét, amikor azt mondja, hogy „az én erőm erőtlenség által végeztetik el”. Tehát, mi az az emberi erőtlenség, amelyik által, hogy ennek a felhasználásával az Isten ereje valósul meg. Nagyon fontos ennek a kijelentésnek és ennek az emberi állapotnak a helyes megértése. Mert ez az erőtlenség tulajdonképpen azt jelenti, hogy szelídség, hogy egyszerűség, Istenre hagyatkozás. Tehát nem olyan emberi magatartásra, ami minden mindegy vagy emberi kétségbeesés. Nem, nem ez! Hanem egy tudatosan vállalt emberi magatartás, mégpedig az, hogy szerénység, amint mondtam egyszerűség, puritánság, Istenre hagyatkozás! Tehát ez az emberi magatartás nem elszakad az Istentől, hanem az Istennel marad kapcsolatban. Úgy, ahogy keresztelő János hirdeti: „Neki növekedni kell, nekem pedig alábbszállnom”. Tehát az Isten, az Isten Szentlelke jelenléte az ember életében növekszik, a Krisztus jelenléte a mi életünkben növekszik, bennünk pedig a hajlandóság, hogy mi a magunk erejével intézzük el a dolgokat, ez a magatartás alábbszáll, és mindinkább hagyatkozik arra, hogy az Isten vegye a kezébe a mi életünket. Hát ehhez szerénység kell! Ehhez egyszerűség kell! Ehhez az Istenre való figyelés kell! És közben számításba vétele annak, hogy miközben ez a józan elgondolás megvalósul, aközben az Isten Szentlelke betölti az emberi életet. Neki növekedni kell, nekem pedig alább szállnom. Tehát azt mondja az apostol, és a mi eredeti kérdésünkre válaszol ilyen összefüggésben, hogy az Isten országa úgy épül erőben, hogy az embert, az emberi képességet, az emberi ajándékokat felhasználja, de megtanít arra, hogy az Isten ereje a döntő minden munkánkban, és csak az Ő ereje által valósulhat meg.

 

Persze itt nagy kísértésben van az ember, mert újra és újra elkaphat bennünket az a gondolat, hogy mi majd megcsináljuk; nagy a mi erőnk, fiatalok vagyunk, vagy tapasztalt öregek vagyunk… és így tovább. Nem! Minden körülmények között az Isten erejének a bennünk lakozása és erejének a betöltése az, ami az Isten országát építi általunk. Egyébként gondolhatunk arra, hogy Mózes a nagyon kemény és Istennek tetsző szolgálata során egyszer ragadtatta el magát. Majd mi megyünk, gyertek csak! És az Isten számon tartotta. Nem vetette el, mint szolgáját, csak mondta, és nagyon komolyan, következetesen emlékeztette rá, hogy nem ezáltal épül az én országom, hanem az én erőm által.

 

 

Kedves Testvérek! Példát lehetne sokat, és erre is a kedves testvéreknek van tapasztalatuk, hogy mikor vált az életük, az életünk így az Isten eszközévé, az Ő erejének Szentlelkének az eszközévé.

Mivel itt van az Úr asztalán ez a Biblia, ezért hadd hivatkozzam arra, és hadd mondjam el, egyébként a gyülekezet kedves tagjainak, hogy még másik kettő került a nagy asztalra, amivel megajándékozott a mindenható Isten. Szerényen szólva példa lehet rá, hogy nem emberi erővel valósult ez meg. Egy nyugdíjas lelkész – ugyan már! De nem azáltal, hanem azáltal, amit Ő adott és Ő segített abban. És én ezért dicsőítem az Ő szent nevét.

 

És példa… de a kedves testvérek életében is van példa arra, hogy nem emberi erővel, hanem az Ő erejével vitte végbe és viszi végbe az Ő akaratát, és ennek a felismerése, az ebben való részvétel a keresztyén életnek az igazi örömét jelenti. Ismét erről szeretnék szólni. Hiszen azt olvastuk a szép zsoltárban (szeretném egyébként házi feladatnak adni a kedves testvéreknek, meditáljanak majd és olvassák otthon újra a 84. zsoltárt), a 6. versben, ahogy hallották a testvérek: „Boldog az az ember, akinek te vagy az erőssége”. Vagyis az történik, hogy amikor megvalósul, hogy nem beszédben, hanem az Isten ereje által való bizonyságtétel által épül az Isten országa, amikor megvalósul az, hogy Ő növekszik bennem és én pedig szerényebb leszek, és annál teljesebben hagyatkozok Őrá, aközben megvalósul az Ő akarata, és közben az, akinek az életében ez megvalósult, az boldog ember lesz. „Boldog az az ember, akinek te vagy az erőssége”.

 

 

Kedves Testvérek! Ezt a boldogságot munkálja Isten Igéje most bennünk, hogy az Ő ereje betöltse a mi szívünket, meghatározza a mi élettevékenységünket. És ezzel kapcsolatosan is szeretném elmondani azt, hogy ez a boldogság nemcsak emberi érzés, de tévedés ne essék, érzés is, mert az ember nemcsak értelem, hanem érzés is, és nemcsak értelem, hanem akarati tevékenység is, tehát engedelmesség is. Tehát az érzelmet én egyáltalán nem minősítem le, csak azt szeretném mondani, hogy nemcsak annyi, és nemcsak az Isten Szentlelke által munkált emberi érzés. E nélkül való emberi érzés. Hanem az Isten Szentlelke által munkált emberi érzés, vagyis boldogság.

 

 

Szeretett Testvérek! Egy titkot árulok itt el. És az pedig az, hogy 50 esztendővel ezelőtt a debreceni teológián végzett 28 növendék, fiatal lelkészek. Amikor a kibocsátás előtt álltunk, akkor leült a társaság és valaki az évfolyam tagjai közül azt mondta, hogy válasszunk gyerekek, válasszunk egy Igét. És 50 évvel ezelőtt ezt az Igét választotta az a 28 fiatal lelkész, akkor indultunk: „Nem beszédben áll az Istennek országa, hanem erőben”. És most, amikor visszatekintünk azokkal együtt, akik még élünk, akkor elmondjuk, hogy igaz az Isten Igéje, nem beszédben áll, hanem Isten erejében. És amikor ezt tesszük, és az egész gyülekezet kedves tagjai együtt tehetjük, akkor úgy gondolom, hogy nemcsak azok, akik ezt mondjuk, hogy igaz lett az Isten Igéje a mi életünkben, hanem mindnyájan mondhatjuk, hogy igaz lett, és akkor vagyunk boldogok. Akkor lehetünk boldogok. Fogadjuk szívünkbe és az elkövetkezendő nekünk adott években tartsuk számon ezt az Igét, Isten országa épít, Isten királyi uralma nem rendült meg, minden látszat ellenére nem rendült meg és Isten országa épül, biztosan, úgy ahogy az Igében feltárult előttünk. Nem emberi beszéd által, hanem az Ő ereje által, ihletett beszéd által. Nem fennhéjázó embereknek a magatartása, hanem olyan embereknek a magatartása által, akiknek szerényebbé lesz az emberi mivoltuk, és az Isten pedig növekszik bennük. És nap mint nap, nemcsak 50 év múlva éljük át, hogy az Isten erejének a jelenléte boldogságot jelenthet minden ember számára. Ezt a boldogságot kívánom kedves mindnyájuknak. Ámen.

 

Szentlélek, végy körül bennünket,

Szenteld meg szívünket,

Készíts neved imádására,

Magasztalására,

Hogy téged szívből imádhassunk,

Hálákat adhassunk:

Hisszük, a mi szánknak szózatja

Egeid meghatja.

 

377. énekünk első verse

 

 

 

Imádkozzunk

 

 

Mennyei Édesatyánk! Köszönjük szeretetedet, amit kiárasztottál reánk, amit korábban megtettél, és most emlékeztettél rá. Hálát adunk Tenéked azért, hogy úgy lehettünk együtt, hogy érezhettük a Te Igéd szavain keresztül felénk áradó irgalmasságodat, erődet. Bocsáss meg nékünk, hogyha ezt a felénk áradó erődet nem érezzük, kimarad az életünkből. Köszönjük, hogy most mindnyájunkkal azt tetted, hogy ezt megérezhettük. Imádkozunk azért, hogy tedd állandóvá a mi életünkben ezt a megtapasztalást, amikor a Te Igédre figyelünk, amikor Bibliát olvasunk, amikor imádkozunk. Mennyei Édesatyánk! Hálát adunk Tenéked azért, hogy a Te országod építésére és épülésére vonatkozóan biztatást adtál nekünk. A Te országod nem rendült meg, a Te országlásod nem erőtlenedett meg, hanem az biztosan halad előre. Hálát adunk Tenéked azokért a jelekért, amelyeket adsz minékünk abban, hogy a Te Szentlelked egységre hoz embereket, akik éveken vagy évtizedeken át szembeálltak egymással, amikor embereket közelebb hozol egymáshoz, akik egy ügyben fáradoznak, de megoldhatatlan ellentétnek látszó tényezők vannak közöttük és gondolataikban, hogy azt le tudod győzni. Hálát adunk Tenéked azért, hogy jellé teszed a mi számunkra, hogy szerény emberi magatartás által a Te országod épül, mert Te ott növekedel, Te ott a Te Szentlelkeddel jelen vagy és munkálkodol. Mennyei Édesatyánk könyörögve kérünk, add, hogy ezt az emberi magatartást Tőled elfogadhassuk ajándékképpen, hogy ráadásként adhasd a nagyobbat, a legnagyobbat, Te magadat, hogy lakozzál mindnyájunk életében, hiszen kijelentetted, hogy a mi testünk a Te Szentlelked temploma. Mindenható Istenünk eléd hozzuk a mi szükségeinket, családi körben, gyülekezeti, egyházi körben, népünk körében győzedelmeskedjen a Te Szentlelked ereje minden helyen és minden körülmények között. Kérünk, cselekedd meg, hogy azok, akik vágyakoznak a Te akaratod megcselekvésére, azokat Szentlelkeddel töltsd be, ihlesd őket. Akik ellenkeznek a Te akaratodnak, azokat a Te kegyelmességeddel zárd körül és bénítsd meg a rossz szándékaikat, tedd hatástalanná, használd fel a magad országa építésében.

Mennyei Édesatyánk tedd meg ezt családi körben, egyházi körben és néped körében egyaránt.

Imádkozunk Hozzád azokért a testvérekért, akik betegágyon feküsznek. Éreztesd meg velük, hogy nem hagytad el őket, ott vagy velük, az ő próbatételük változzon a gyógyulás által, a Te akaratod megvalósulása által, neved dicsőítése alkalmává. És hogyha úgy végzel felőlük, hogy a betegség megmarad, akkor is add meg mindnyájunknak azt a kegyelmi ajándékot, hogy elég nékünk a Te kegyelmed, hogy elhordozhassuk.

Mennyei Édesatyánk! Légy a mi szeretteinkkel, gyülekezetünk jelen nem lévő tagjaival, légy a gyülekezet pásztoraival, áldd meg őket, az ő életüket, ahol most vannak, és maradj velünk, akik itt vagyunk, és maradj mindazokkal, akik a Kárpát-medencében Téged dicsőítenek, vagy szétszórtságban Téged magyarul magasztalnak.

Könyörögve kérünk, hallgasd meg imádságainkat, amit személyesen elmondunk Előtted, légy irgalmas fiaidhoz és lányaidhoz, szeretteidhez közelében és távolban.

A mi Urunk Jézus Krisztusunk érdeméért kérünk, cselekedj irgalmasan mindenkor mindnyájunkkal. Ámen.

 

„Istennek népe! Az Úr áldjon meg Téged és őrizzen meg Tégedet. Világosítsa meg az Úr az ő orcáját terajtad és könyörüljön terajtad. Fordítsa az Úr az ő orcáját tereád és adjon tenéked békességet és bőséget minden időben.” Ámen.

 

| Vissza az igehirdetésekhez | Vissza a főoldalra |