|
Vissza az
igehirdetésekhez
|
Vissza a főoldalra
|
A napkeleti bölcsek példája
A mi segítségünk és ünnepi istentiszteletünk
megáldása, megszentelése az Úrtól van, aki „a királyok Királya, és az uraknak Ura. Övé egyedül a
halhatatlanság, aki megközelíthetetlen világosságban lakik, akit az emberek
közül senki sem látott, és nem is láthat: övé a tisztelet és az örökkévaló
hatalom. Ámen”. [1Tim.
6.16]
Testvéreim! Istenünk szent Igéjét Máté evangéliumából
olvasom, a 2. fejezetből az 1-12. versig, így szól hozzánk Istenünk szent Igéje:
Máté
evangéliuma 2. fejezet 1-12.
„1Amikor Jézus megszületett a júdeai Betlehemben
Heródes király idejében, íme, bölcsek érkeztek napkeletről Jeruzsálembe, 2és ezt kérdezték:
»Hol van a
zsidók királya, aki most született? Mert láttuk az ő csillagát, amikor
feltűnt, és eljöttünk, hogy imádjuk őt.«
3Amikor ezt Heródes király meghallotta, nyugtalanság
fogta el, és vele együtt az egész Jeruzsálemet.
4Összehívatta a nép valamennyi főpapját és
írástudóját, és megkérdezte tőlük, hol kell megszületnie a Krisztusnak.
5Azok ezt mondták neki: »A júdeai Betlehemben, mert
így írta meg a próféta:
6Te pedig Betlehem, Júda földje, semmiképpen sem vagy
a legjelentéktelenebb Júda fejedelmi városai között, mert fejedelem
származik belőled, aki legeltetni fogja népemet, Izráelt.«
7Ekkor Heródes titokban hívatta a bölcseket, pontosan
megkérdezte tőlük a csillag feltűnésének idejét, 8majd elküldte őket Betlehembe, és ezt mondta:
»Menjetek el,
szerezzetek pontos értesüléseket a gyermekről; mihelyt pedig megtaláljátok,
adjátok tudtomra, hogy én is elmenjek, és imádjam őt!«
9Miután meghallgatták a királyt, elindultak, és íme, a
csillag, amelyet láttak feltűnésekor, előttük ment, amíg meg nem érkeztek,
és akkor megállt a fölött a hely fölött, ahol a gyermek volt.
10Amikor meglátták a csillagot, igen nagy volt az
örömük.
11Bementek a házba, meglátták a gyermeket anyjával,
Máriával, és leborulva imádták őt. Kinyitották kincsesládáikat, és
ajándékokat adtak neki: aranyat, tömjént és mirhát.
12Mivel azonban kijelentést kaptak álomban, hogy ne
menjenek vissza Heródeshez, más úton tértek vissza hazájukba.”
A kegyelem Istene tegye áldottá az Ő szent Igéjének
hallgatását, élő befogadását.
Imádkozzunk!
Mennyei Édesatyánk!
Áldunk és magasztalunk Téged. Áldunk Téged az ígéreteidért,
áldunk Téged az igazmondásaidért és azért, hogy Te minden ígéretedet
betöltöd. Köszönjük neked a Fiút. Köszönjük Neked, hogy a mai napon is
beszélhetünk a Szentek Szentjével. Köszönjük a szabad bejárást Jézus
Krisztus szent nevében. Köszönjük azt, hogy a mai napon is szól a Te Szent Igéd.
Arra kérünk Téged, hogy ajándékozz meg bennünket az életnek beszédével.
Cselekedd meg, hogy a Te Igéd új életet támasszon, és táplálja bennünk a Te
Szent Igéd ezt az új életet. Légy Te magad az ajándék. Szólj hozzánk, áldj
meg, hogy ne legyen hiábavaló templomban való jelenlétünk. Jézus Krisztus
nevében imádkoztam. Ámen.
Ó, jöjjetek, hívek ma lelki
nagy örömmel,
A jászolhoz Betlehembe
jöjjetek el!
Megszületett az angyalok
királya:
Ó, jöjjetek, imádjuk,
Ó, jöjjetek, imádjuk,
Ó jöjjetek, imádjuk az Úr
Krisztust!
Úr Jézus, ki ez napon
érettünk születtél,
Csak tégedet illet szívünk
tisztelete!
Isteni Gyermek, testet öltött
Ige!
Ó, jöjjetek, imádjuk,
Ó, jöjjetek, imádjuk,
Ó jöjjetek, imádjuk az Úr
Krisztust!
327. dicséret 1. és 4. vers
Máté
evangéliuma 2. fejezet 10-12. vers
„10Amikor meglátták a csillagot, igen nagy volt az
örömük.
11Bementek a házba, meglátták a gyermeket anyjával,
Máriával, és leborulva imádták őt. Kinyitották kincsesládáikat, és
ajándékokat adtak neki: aranyat, tömjént és mirhát.
12Mivel azonban kijelentést kaptak álomban, hogy ne
menjenek vissza Heródeshez, más úton tértek vissza hazájukba.”
Kedves
Testvéreim! Ünneplő Gyülekezet!
A napkeleti bölcsek kedvelt alakjai a karácsonyi
történetünknek. A Bibliából megtudhatjuk, hogy ezek a bölcsek Heródes király
idején érkeztek Jeruzsálembe, mert kaptak egy jelet, amit pogány létükre
helyesen értelmeztek. A hagyomány sokféle olyan vonással ruházta fel őket,
amit az Igéből nem olvashatunk. Például azt nem írja az Ige, hogy hárman
voltak. Csak később az V. század körül következtettek arra, hogy a három
ajándék miatt három bölcs lehetett. Később már nevet is adtak nekik, sőt
valaki azt is kitalálta, hogy valószínűleg különböző nemzetiségűek,
különböző bőrszínűek lehettek, hogy így képviseljék az egész emberiséget az
Úr Jézus Krisztus előtt. De ezek a tulajdonságok csak az emberi fantázia
szüleményei. Az Ige alapján annyit tudunk, hogy bölcsek, vagyis szó szerint
mágusok voltak, tehát nem királyok, hanem feltehetően Babilonban
tevékenykedő csillagászok, akik elég magas rangúak lehettek. Olyan
csillagászok, akik láttak egy jelet, láttak egy csillagot az égen, és ezért
eljöttek Jeruzsálembe.
Kövessük most nyomon az ő útjukat.
Jeruzsálemben nagy port kavart az ő megjelenésük.
Nyugtalanság lett úrrá, és az egész város zajongani kezdett. Heródes eléggé
féltette a hatalmát, és rögtön lecsapott ott, ahol valamilyen
fenyegetettséget érzett. Faggatni kezdte a zsidókat – ahogy olvastuk –, az
írástudókat és a főpapokat, hogy hol fog születni ez az állítólagos
Messiás, ez a zsidók királya? Azok készségesen feleltek neki az Írások
alapján: Betlehemben fog megszületni az Úr Jézus. Mikeás próféta volt az,
aki a pontos helyről jövendölt a próféták közül.
De milyen hatalmas a mi Istenünk! Mert ennek a gonosz
szívű, ennek a rossz szándékú embernek is felhasználta a cselekedetét.
Heródes jó irányba küldte el a bölcseket, persze más kérdés, hogy milyen
szívvel. Mert valójában kémeknek akarta őket használni. Csakhogy ez a
csillagfényes, ez az egyenes és ez a tiszta út nem a gonoszok útja volt,
hanem az igazszívűeké, az alázatosoké. A csillag mutatta nekik az utat
egészen addig a házig, ahol a gyermek volt. Már eltelhetett egy kis idő,
mert a szentcsalád már nem istállóban, hanem egy házban lakott. Ez kiderül
a Szentírás eredeti szövegéből, ugyanis Máté itt kisgyermeket használ,
Lukács pedig még újszülöttről beszél.
Tehát a bölcsek elindultak egy hosszú útra. Vállalták
az áldozatot. Leküzdötték az akadályokat, és végre eljutottak a várva-várt
célhoz. Mert Jézus ott volt előttük. A szemükkel láthatták, hogy
beteljesedett a prófécia. Mert megszületett a Messiás. Megszületett
Betlehemben, a kenyerek házában, Dávid városában. A főpapok és az
írástudók, akiknél jobban senki nem ismerte az Írásokat, meg tudták
mondani, hogy hol fog megszületni a zsidók királya. De ők mégis egy másik
királyt szolgáltak.
Ézsaiás próféta és Mikeás próféta is megjövendölte,
hogy a pogány népek özönleni fognak Jézushoz. Ez is a próféciáknak a
beteljesedése volt. Isten választott népéből, a zsidók közül senki sem ment
velük. Senki nem kísérte el őket, és nem akartak hódolni a megszületett Megváltó
előtt, aki után már annyit sóhajtoztak az idegen uralom és az elnyomás
alatt. Isten népe már fáradt volt. Isten népe már közömbös volt. Felkavarta
őket a bölcsek megjelenése, de nem kérdezték meg Istent. Hasonlatos a
bölcsek útjához a keresztyén ember útja. Miután meglátunk egy villanást
Isten dicsőségéből, követjük az utunkat, ami nem könnyű, mert ez a
keskenyebbik út. Ezen az úton számos akadály van, de ezeket a nehézségeket
mindig le lehet küzdeni, sőt Isten a legrosszabbat is jóra tudja
felhasználni. És ez az út testvéreim az alázat útja, mint ahogy ezek az
okos és bölcs emberek megalázták magukat és leborultak egy kisgyermek
előtt, mert hitték, hogy a jel, amit kaptak igaz. Ugyanúgy nekünk is fel
kell ismernünk ezt az emberi értelmet meghaladó csodát, hogy az Úr Jézus
Krisztus megszületett, s hogy Ő a Megváltó, Ő a mi életünknek a valódi
értelme. Meg kell, hogy nyíljon a szemünk, hogy felismerjük, Ő nemcsak a
zsidó nép, hanem a mi Messiásunk is.
Az Ige azt mondja, hogy aki magát megalázza, az
felmagasztaltatik. De aki magát felmagasztalja, az megaláztatik. Különösen
hangozhatnak ezek a dolgok azoknak, akik nem tudják, hogy kicsoda Jézus
valójában. Hiszen karácsonykor együtt vagyunk a szeretteinkkel, ünneplünk.
De mi valójában az értelme a karácsonyi evangéliumnak? Jó, jó, egyszer eljövünk
évente, karácsonykor meghallgatjuk az igehirdetést, de hogy lehet, hogy
erre az Igére mégis emberi életek épülhetnek. Hogyha így gondolod
testvérem, hadd osszam meg veled az igazi örömhírt, a karácsonynak az igazi
evangéliumát. Jézus Krisztus azért jött,
hogy örök életed legyen. És Jézus Krisztus már nem kisgyermek, aki a
betlehemi jászolban fekszik. Mert Jézus meghalt a Golgotán, harmadnapon
feltámadt és felment a mennybe. És amikor Jézus meghalt a kereszten, akkor
a jeruzsálemi templom kárpitja kettészakadt, felülről alulra kettéhasadt,
mert már végre szabad utunk van a Szentek Szentjébe, ahová a jeruzsálemi
főpap is évente csak egyszer léphetett be. Ezt megtudhatjuk az Írásból,
mert aki belépett évente egyszer a mennyei Atyának a szent jelenlétébe, az
először füstölőt tartott be, hogy véletlen se lássa meg Istennek a hatalmas
dicsőségét, mert akkor azon nyomban meghalt volna. Ennek a főpapnak a
lábára kötelet kötöttek, hogy ha meghal, mégis meghalna Istennek a
jelenlétében, akkor kihúzzák őt a Szentek Szentjéből. De amikor Jézus
Krisztus meghalt a kereszten, ahogy a Jelenések könyvében olvashatjuk, „levettetett az ősi sátán”, és
magával ragadta az ég angyalainak az egyharmadát, mert ez az ősi sátán a
gonosz. Ő az, aki most már ordító oroszlánként jár ezen a földön, aki
befogja az embereknek a fülét, aki megtéveszti őket, aki elterjeszti az
úgymond titkos, okkult tanait, aki megtéveszti az embereket, hogy nehogy
véletlen hazataláljunk, hogy nehogy szabad utunk legyen a Szentek
szentjébe, az Úr Jézus Krisztushoz. Mert most, mint dühödt oroszlán járkál,
hogy elpusztítsa azokat, akiket el tud, mert tudja, hogy nagyon kevés ideje
van már hátra, és hogy az ő hatalmának már vége, mert Jézus Krisztus
legyőzte őt azon a legszomorúbb napon, azon a legfájdalmasabb napon, a
Golgotán. Jézus Krisztus halálában töröltetett el a második halál. Így már
nincs a halálnak fullánkja. Tudod mit jelent ez testvérem? Azt, hogy az
élet nem záródik le a koporsónak a fedelével, mert igazán örök életünk
lehet.
Kedves Testvérem! Elkezdődött már az igazi életed?
Meghallottad már a karácsonynak az igazi evangéliumát? Isten egyszülött Fia
emberré lett, és meghalt érted és meghalt értem. A Szentlélek az, ami az ő
titokzatos munkájával kimunkálja ezt a szívünkben. Ami bizonyságra segít
minket. Hogy lehet az, hogy egykor ott Betlehemben a bölcsek és a tudatlan
pásztorok, a tudományos pogány világ fejet hajtott Isten előtt, és a mai
napig is fejet hajt, de Isten népe süketen ül, és nem hallja meg az
evangéliumot, nem látja meg Jézus Krisztust, pedig olyan közel van hozzánk.
Ezért fontos az testvéreim, hogy ne csak karácsonykor, hanem mindig, amikor
csak tudunk közösségben legyünk, testvéri közösségben. És ami még fontosabb,
Istenünkkel való közösségben hallgassuk a szent Igét, mert a hitünk
hallásból van. Tehát amikor Isten dicsősége felvillan, valamit hallunk,
vagy látunk, azt Isten elkezdi megerősíteni bennünk, mert Istennek minden
szívhez van kulcsa. És végül a Szentlélek bizonyosságra vezet. De mi a jel
testvéreim? Kérdezhetné valaki, hogy mi a bizonyítéka annak, hogy Jézus
Krisztus tényleg él? Ha megnyílik a szemed testvérem, rögtön látod a
jeleket, és rögtön látod a csodákat. A mai napig jel az, hogy tönkrement
családok tudnak helyreállni. A mai napig jel az, hogy alkoholisták, és
betegek és rákosok imádságra meggyógyulnak, és nem esnek vissza a betegségükbe.
A mai napig jel az, hogy ott, ahol még nem hangzott Istennek az
evangéliuma, ezrek és ezrek térnek meg és megszabadulnak a bűneiktől és
megváltozik az életük. Isten a mi bűneinket olyan messzire veti, mint
napnyugattól napkelet.
És mi a példája a bölcseknek? Az, hogy ők az ő
kincseiket elvitték és letették Jézus Krisztus lábai elé. Nem a
feleslegükből adtak és nem a lelkiismeretük megnyugtatására, hanem olyan
valódi kincseket adtak Jézus Krisztusnak, ami valóban méltó a Királyhoz.
Nekünk vajon mi a kincsünk testvéreim? Van, akinek a
családja. Van, akinek a pénze. Van, akinek a kényelme, vagy van, akinek az
ideje. De hol a mi kincsünk? Mert ott van a mi szívünk. Jézus azt mondta,
hogy „Ne gyűjtsetek kincseket
magatoknak a földön, ott, ahol a moly és rozsda mindent megemészt.
Gyűjtsetek kincseket a mennyben, mert ahol a ti kincsetek, ott van a ti
szívetek.” Ha az imádatod őszinte, akkor leborulva imádnod kell Istent.
És neki kell adnod minden kincsedet.
Ne járjatok úgy testvéreim, mint a gazdag ifjú, aki
nem engedte, hogy ledőljön az életében az utolsó bálvány, az ő vagyona. Mert
Jézus Krisztus jól tudta, hogy a vagyona ez a bálvány, és azt mondta, hogy „oszd szét a vagyonodat”. De a
gazdag ifjú jobban szerette a vagyonát, mint Jézust, és éppen ezért elveszítette
őt. Ha odaadod magad teljesen Istennek, akkor ledőlnek a bálványok az
életedben, akkor megtapasztalhatod Istennek a minden képzeletet felülmúló
áldását a családod életére, saját életedben és mindenféle dolgodban. Lehet,
hogy lesznek még nehézségeid, de azt az egyet jegyezd meg testvérem, hogy
Isten soha nem fog erődön felül terhelni, mindig éppen annyi lesz a teher,
amennyit elbírsz viselni. Tehát Isten egy gyönyörű új életet készített el
neked. Indulj el hát ezen az úton. Ha elindultál már ezen az úton, de
félúton lefeküdtél, és a világ zaja elnyomta az evangéliumot a füledben,
akkor kelj fel. Hogyha járod az utat, csak néha megfáradsz és elkeseredsz,
erősödj meg. Erősödj meg a karácsony evangéliumában, mert Jézus Krisztus
veled jár ezen az úton. Megígérte, hogy az övéivel marad minden napon a
világ végezetéig.
És még egy példa van, amivel a bölcsek jártak
előttünk. Mégpedig az, hogy nem térhetünk vissza ugyanazon az úton, amin
elindultunk, mert hogyha más emberek lettünk Jézus Krisztusnak a
szeretetében, hogyha megértettük a karácsony evangéliumát, akkor nem
folytatódhatnak ugyanúgy a dolgok, ahogy eddig mentek. Meg kell, hogy
javuljanak. Rendeznünk kell a szeretteinkkel a dolgainkat, becsületesen
kell eljárnunk mindenben, úgy, hogy a mi mennyei Édesatyánk büszke legyen
ránk. Adja az Úr, hogy mindenki hallja meg a karácsonynak a szent
evangéliumát. Ámen.
Jövel, fogadd el temagadnak
E szívet és lakozz ebben;
Ez az, amit adhatnak s adnak
Híveid legédesebben
Azért a csuda szeretetért,
Amelyet hozzánk mutattál,
Midőn a mi, már vesztére tért
Lelkünkért alászállottál.
Szűlj újjá, értünk ma
született
Jézusunk, a te lelkeddel
Ezen a néked szenteltetett
Ünnepnapon, s kegyelmeddel
Úgy igazgass és bírj
bennünket,
Hogy nyomdokid követhessük,
És e mi földi életünket
Mennyeivel cserélhessük.
323. dicséretünk 4. és 6. vers
Mennyei Édesatyánk!
Köszönjük, hogy gazdag lévén szegénnyé lettél értünk,
hogy mi a Te szegénységeden meggazdagodhassunk. Arra kérünk Téged, hogy
munkáld ki bennünk, hogy tudjunk Téged igazán imádni. Megvalljuk Neked,
hogy mindenünk, amink csak van Tőled kapott ajándék. Ajándékozz meg minket
olyan bizonyossággal, ami a napkeleti férfiaknak is megvolt. Engedj egyre
közelebb magadhoz, hogy megismerjünk Téged. Adj nekünk bátorságot a hithez.
Add Uram, hogy ne higgyünk a világ kételyeiben, hiszen a megtévesztés
angyalai szedik az áldozataikat. Szükségünk van Rád, szükségünk van a Te
igazi kincseidre. Köszönjük az örökkévaló értékeinket. Engedd, hogy
meglássuk, hogy Te vagy az, aki segíthet minden rászorulón. Arra kérünk
Téged, hogy segíts nekünk mindig őszintén beszélni Veled. Az Úr Jézus Krisztus
nevében imádkoztam. Ámen.
„Ti magatok is,
mint élő kövek épüljetek fel lelki házzá, szent papsággá, hogy lelki
áldozatokat ajánljatok fel, amelyek kedvesek Istennek Jézus Krisztus által.” Ámen.
|
Vissza az
igehirdetésekhez
|
Vissza a főoldalra
|
|