| Vissza az igehirdetésekhez | Vissza a főoldalra |

Új világosság jelenék

Új világosság jelenék, ó tévelygés csendesedék;

Isten igéje jelenék, újonnan nékünk adaték.

Evangéliom erejét, Krisztust, áldott szent Igéjét,

Atya Isten nagy jó kedvét, megmutatá ő kegyelmét.

Kit sok száz esztendeiglen eltitkolt volt Atya Isten

Mint megmondá jövendölvén Ámos próféta könyvében.

Ezt a mi hitetlenségünk és nagy telhetetlenségünk,

Érdemlette tévelygésünk, emberbeli reménységünk.

Igaz az Isten Igéje, kivel él ember elméje,

Kinek megmarad ereje és el nem vész ő reménye.

Kelj fel, tündökölj, mert eljött világosságod, rád ragyogott az ÚR dicsősége.

Bár még sötétség borítja a földet, sűrű homály a nemzeteket, de fölötted ott ragyog az ÚR, dicsősége meglátszik rajtad.

Világosságodhoz népek jönnek, és királyok a rád ragyogó fényhez.

Emeld föl tekintetedet, és nézz körül! Mindnyájan összegyűltek, és hozzád jönnek, fiaid messziről jönnek, leányaidat ölben hozzák.

Ha majd látod, örömre derülsz, repesve tágul a szíved. Özönlik hozzád a tengerek kincse, a népek gazdagsága hozzád kerül. [Ézsaiás 60:1-5]

Uram, én nem vagyok a világosság saját magam számára.

Szem lehetek, de világosság nem.

Mit ér azonban a nyitott és egészséges szem, ha hiányzik a világosság?

Hozzád kiáltok tehát: adj, Uram, lámpámnak világosságot!

A Te fényeddel, Uram, elűzöd a sötétségemet.

Magamtól csak sötétségem van, te viszont világosság és fény vagy, aki szétszórod sötétségemet és megvilágosítasz.

Nem tőlem jön a világosság, s csak akkor van bennem a fény, ha te megadod.

Hozzád fordulok Atyám, mindenható Isten, őszinte szívvel és kicsinységem tudatával hálát adok Neked.

S egész lelkemmel kérlek, rendkívüli jóságodban fogadd jó indulattal könyörgésemet.

Hatalmaddal űzd el az ellenséget tetteimtől és cselekedeteimtől.

Erősíts engem a hitben, kormányozd értelmemet, adj nekem belsőséges gondolatokat, és vezess el engem boldogságom birtoklásáig.

[Szent Ágoston imája]

„Kezdetben volt az Ige, és az Ige Istennél volt, és Isten volt az Ige.

Ő kezdetben az Istennél volt.

Minden általa lett, és nélküle semmi sem lett, ami létrejött.

Benne élet volt, és az élet volt az emberek világossága.

A világosság a sötétségben fénylik, de a sötétség nem fogadta be.

Megjelent egy ember, akit Isten küldött, akinek a neve János.

Ő tanúként jött, hogy bizonyságot tegyen a világosságról, és hogy mindenki higgyen általa.

Nem ő volt a világosság, de a világosságról kellett bizonyságot tennie.

Az Ige volt az igazi világosság, amely megvilágosít minden embert: ő jött el a világba.

A világban volt, és a világ általa lett, de a világ nem ismerte meg őt: saját világába jött, és az övéi nem fogadták be őt.

Akik pedig befogadták, azokat felhatalmazta arra, hogy Isten gyermekeivé legyenek; mindazokat, akik hisznek az ő nevében, akik nem vérből, sem a test, sem a férfi akaratából, hanem Istentől születtek.

Az Ige testté lett, közöttünk lakott, és láttuk az ő dicsőségét, mint az Atya egyszülöttjének dicsőségét, telve kegyelemmel és igazsággal.” [János 1:1-14]

Sok a hétköznap. Mind kell. Az ÜNNEP kevés.

Még inkább szükség van az ünnepi napokra.

Az ünnep nem tud hosszú lenni.

Az ünnep az emberi lélek öröme, ami a testet átjárja.

Az ember szabadságra született, az ünnepben szabadságát élheti meg.

Abban lehet önmaga. Szóhoz jut a lélek…

Folytatás következik…

| Vissza az igehirdetésekhez | Vissza a főoldalra |