Lekció: 136. zsoltár

¹Adjatok hálát az ÚRnak, mert jó, mert örökké tart szeretete!

²Adjatok hálát az istenek Istenének, mert örökké tart szeretete!

³Adjatok hálát az urak Urának, mert örökké tart szeretete!

⁴Nagy csodákat művel egymaga, mert örökké tart szeretete.

⁵Bölcsen alkotta meg az eget, mert örökké tart szeretete.

⁶A földet a víz fölé terítette, mert örökké tart szeretete.

⁷Megalkotta a nagy égitesteket, mert örökké tart szeretete,

⁸a napot, hogy uralkodjék nappal, mert örökké tart szeretete,

⁹a holdat és a csillagokat, hogy uralkodjanak éjjel, mert örökké tart szeretete.

¹⁰Lesújtott Egyiptom elsőszülötteire, mert örökké tart szeretete.

¹¹Kihozta onnan Izráelt, mert örökké tart szeretete,

¹²erős kézzel és kinyújtott karral, mert örökké tart szeretete.

¹³Kettéhasította a Vörös-tengert, mert örökké tart szeretete,

¹⁴átvezette rajta Izráelt, mert örökké tart szeretete.

¹⁵De a fáraót és seregét a Vörös-tengerbe szorította, mert örökké tart szeretete.

¹⁶Vezette népét a pusztában, mert örökké tart szeretete.

¹⁷Nagy királyokat vert meg, mert örökké tart szeretete,

¹⁸dicső királyokat ölt meg, mert örökké tart szeretete:

¹⁹Szíhón emóri királyt, mert örökké tart szeretete,

²⁰és Ógot, Básán királyát, mert örökké tart szeretete.

²¹Odaadta országukat örökségül, mert örökké tart szeretete,

²²örökségül szolgájának, Izráelnek, mert örökké tart szeretete.

²³Gondolt ránk megaláztatásunkban, mert örökké tart szeretete.

²⁴Megszabadított ellenségeinktől, mert örökké tart szeretete.

²⁵Ő ad eledelt minden élőlénynek, mert örökké tart szeretete.

²⁶Adjatok hálát a menny Istenének, mert örökké tart szeretete!

Textus: Zsoltárok 136:1-9; 26

¹Adjatok hálát az ÚRnak, mert jó, mert örökké tart szeretete!

²Adjatok hálát az istenek Istenének, mert örökké tart szeretete!

³Adjatok hálát az urak Urának, mert örökké tart szeretete!

⁴Nagy csodákat művel egymaga, mert örökké tart szeretete.

⁵Bölcsen alkotta meg az eget, mert örökké tart szeretete.

⁶A földet a víz fölé terítette, mert örökké tart szeretete.

⁷Megalkotta a nagy égitesteket, mert örökké tart szeretete,

⁸a napot, hogy uralkodjék nappal, mert örökké tart szeretete,

⁹a holdat és a csillagokat, hogy uralkodjanak éjjel, mert örökké tart szeretete.

²⁶Adjatok hálát a menny Istenének, mert örökké tart szeretete!

Kedves Testvérek!

            Mennyi mindenért lehet hálát adni az Úrnak! Mennyi csodálatos esemény történik velünk! Mennyi szép dolog vesz körül bennünket! És ezek közül mennyire gondolunk, mennyire emlékezünk? Mennyiért adunk hálát annak, akitől mindazokat kaptuk?

            Ha van otthonunk, ha van állásunk, ha megvan a mindennapi kenyerünk, ha szabadok vagyunk. Alapvető elemei az ember életének, és éppen alapvetőségük miatt feledkezünk meg néha mindezekért hálát adni. De van az életnek még ezeknél is alapvetőbb feltétele, ami mindannyiunk számára megadatott, még ha az előzőekben valaki hiányt is szenved.

            Mert van világ, ahol élünk. Van teremtett mindenség, amelybe belehelyeztettünk. És milyen csodálatos ez a teremtett világ! Csodálatos, mert az Isten alkotása. Nehéz elhinnünk-e kijelentéseket. Hiszen sokszor semmi csodálatosat nem látunk a környezetünkben. S talán pontosítanánk e kijelentésen: csodálatos lehetne a világ. A hívő ember pedig így változtathat: Csodálatos volt a világ. Amikor még a Paradicsomban élhetett az ember. Együtt minden szép növénnyel, állattal, élőlénnyel, teremtménnyel.

            De ha az ember egy kicsit elcsendesedik, és engedi, hogy elmélyedjen a természetben, akkor talán kimondhatja: csodálatos a világ. Mert gyönyörűek a csillagok, a hegyek, a vizek, a fű, az évszakok, az állatok, az ég madarai, a tenger halai… Mind, mind Isten alkotása, amelyekben gyönyörködni lehet. Az egész teremtett világ Isten alkotása. Milyen hatalmas dolgok ezek!

            De nem csak gyönyörködni lehet a világban, hanem kutatni is. Már alig van olyan része a világnak, amit az ember ne ismerne. A tudomány fejlődik, az embernek szinte minden felett uralma van. Már az űrben is egyre messzebb és messzebb jutnak az űrutazók. Sőt, már űrturisták is vannak, akik megtehetik, hogy ha már a Földet bejárták, ne unatkozzanak, hanem megtekinthessék a Földet távolabbról, a Holdat, más bolygókat közelebbről. Ha egy keresztyén űrutazó zsoltárt írna, már sokkal részletesebben tudna hálát adni az Istennek az égbolt szépségeiért.

            Nekünk is hálát kell adnunk a zsoltárossal együtt, de meg szoktuk-e tenni? Vagy csak olyankor emlékezünk meg az Úr csodálatos tetteiről, amikor konkrétan velünk cselekedik csodálatosan, amikor kisegít minket valamilyen bajból, nehézségből? És lehet, hogy elfelejtkezünk arról, hogy egész életünk, az egész világ, amelyben élünk, az ő keze munkája. Ő adja a lehetőségeket, hogy egyáltalán élhessünk ezen a Földön.

De elgondolkodtunk-e már ezen, hogy az egész világ az Isten alkotása? Talán van, akinek nehéz ezt elfogadni, talán még nekünk hívőknek is, hiszen látszólag a tudományos elméletek ellentmondanak az isteni tényezőnek. De sokan még a tudományos világban is elismerik, hogy ez a világ, ez a Föld, egy olyan hely, ami ennyire alkalmas az ember számára, véletlenül nem jöhetett létre. Hiszen erre, annyi az esély, mint egy 100 méteres vonalzó élén végiggurítani egy labdát. Vagy egy másik szemléletes példa: vegyünk egy autót, bontsuk szét alkatrészeire, aztán tegyük azokat bele egy felfújt léggömbbe. Mennyi ideig kellene ráznunk ezt a lufit, hogy összeálljanak benne az alkatrészek egy autóvá?

            Az Isten csodálatosan teremtette meg a világot. Ahogy olvassuk a teremtés könyvében: „Látta Isten, hogy ez jó”. „Adjatok hálát az Úrnak, mert jó, mert örökké tart szeretete.” A zsoltár az Istenről szól. Ugyanakkor az ünneplő emberek szája által. Mert az embernek kell felismerni ezt a csodálatos teremtést, és az embernek kell úgy élni, hogy az felismerhető maradjon.

            Mert az ember a világ felett kapott hatalmat. Micsoda bizalom ez az Isten részéről Gondoljunk csak bele: Olyan tett ez az Isten részéről, mintha mi valamit nagyon gondosan elkészítenénk, és azután azt a féltve őrzött és általunk tökéletesnek tartott dolgot rábíznánk egy aprócska kisgyermekre. De nem mindegy, hogy jó, vagy rossz gyermekek vagyunk.

            A világgal felelősséggel kell bánnunk, vigyáznunk kell rá! Nem rombolnunk, hanem építenünk kell! Különösen ma, amikor egyre kevesebb a fogyasztásra alkalmas ivóvíz, egyre gyorsabb ütemben halad a globális felmelegedés, az ózonlyuk bár lassabban, de még tovább tágul, elönt az iszapár… és sorolhatnánk még a környezettel való felelőtlen bánás eredményeit.

            Azt gondoljuk, hogy mi nem vagyunk hibásak benne, hogy ezért csak a hatalmas cégek, óriási gyárak tulajdonosai a felelősek. Igen, ők is. De mi magunk is tehetünk azért, hogy minél tovább élhető világban élhessenek utódaink is. Felelősen kell bánnunk a természettel nekünk is, személy szerint a mi legapróbb dolgainkban is.

            Isten dicsőségét munkáljuk és mutatjuk fel, ha az ő teremtését ápoljuk, gondozzuk, vagy csak legalább nem romboljuk, és nem okozunk kárt benne.

            És így már fogunk tudni gyönyörködni a teremtésben, rá fogunk csodálkozni az égre, a vizekre, a hegyekre, a Napra, a Holdra, az égitestekre, amelyekről a zsoltáros ír.

Mert ez a mi feladatunk. Amellett, hogy ápoljuk és őrizzük a világot, gyönyörködjünk abban. Hát nem könnyebb és szebb feladat ez, mint gonoszságokat tenni? Nem jobb dolog valami olyat tenni, aminek szép eredménye, boldog öröm, gyönyörködés a vége, mint valami olyat, ami szomorúságot, szenvedést, bánatot, romlást okoz?

            És van miben gyönyörködnünk, van miért hálát adni. Nem csak a teremtésre visszatekintve, hanem életünkre. Ahogy Izrael népe is hálát ad a szabadulásért, a pusztai vándorlásban a gondviselésért, a honfoglalásért. Hogy végig velük volt az Úr.

            Talán mi még nem szabadultunk meg betegségből, rosszakaratok közül, bűnből? Nem érezzük Isten gondviselését napról napra?

            És van egy szó, amely már nem csak a világra utal. Örökké! Mert lesz mennyei örök otthonunk. Ha e földön még egymás iránti szeretetünk sem örök, az Isten szeretete örök!

            Legyünk hát a zsoltároshoz hasonlóak, hirdessük a világ szépségét és az Isten hatalmát. Adjunk hálát a menny Istenének, mert örökké tart szeretete!

Ámen!

Imádkozzunk:

Gondviselő Jó Atyánk! Te alkottad ezt az egész csodálatos világot. Ami felett bár uralmat kaptunk emberek, mégsem vagyunk képesek még csak megismerni sem annak minden titkát, csodáját.

            Hatalmat kaptunk Tőled, de ezzel a hatalommal sokszor visszaélünk, és csak rombolunk. Mint a kisgyermek, aki tudatlan, és ha valami nem sikerül neki, akkor azt szétrombolja.

            De kérünk, hogy nekünk, kisgyermekeidnek adj bölcsességet, tudást, Szent Lelkedet, hogy felelősen és gondosan bánjunk a Te teremtéseddel.

            Köszönjük végtelen szeretetedet, amellyel rólunk is gondot viselsz. Segíts bennünket, keresztyéneket, hogy jobban élhessünk a Te ajándékaiddal. És hogy lássuk meg mindenben a szépséget, mert Te szépnek teremtettél mindent. És kérünk, hogy ha megláttuk ezeket a szép dolgokat, amelyeket még nem rombolt le az ember, mert nem érhetett el. A napot, amelyet még nem ért el az ember, a vizek kékjét, amihez még nincs elég olaj, hogy befeketítse. Azokért a csodálatos dolgokért, amik még megmaradtak, adjunk neked hálát, énekeljünk, dicsőítsünk Téged.

            Hálásak vagyunk neked, hogy ilyen feladatokat bízol ránk! Hogy gyönyörködjünk az általad teremtett világban, és hogy dicsőítsünk Téged. De kérünk Téged azokért az emberekért, akik nem a Te szolgálatodban járnak, hanem emberekében, vagy a gonoszében, akik azt a feladatot kapták, hogy pusztítsanak és romboljanak. Kérünk Téged értük, hogy lássák meg, hogy a TE hatalmad a leghatalmasabb a világon. Nem a gonoszé, akit Jézus Krisztus, feltámadásával legyőzött, nem az emberé, aki hatalmát Tőled kapta, hanem a Tiéd, aki teremtettél minden láthatót és láthatatlant. És álljanak be mindannyian a Te szolgálatodba, hogy a Te feladataidat teljesítsék, hogy egyszer majd az egész világ a Te nevedet dicsőítse, és a TE munkádban gyönyörködjön!

            Kérünk Téged, hogy adj olyan embereket, akik a világ, országunk, egyházunk, gyülekezetünk szépségét akarják fenntartani.

            Hálát adunk Neked Urunk!

Ámen!

| Vissza az igehirdetésekhez | Vissza a főoldalra |