Párbeszédben a Szenttel

Lekció: 99. zsoltár

¹Uralkodik az ÚR, reszkessenek a népek! A kerúbokon trónol ő, remegjen a föld!

²Nagy az ÚR a Sionon, magasan fölötte van minden népnek.

³Magasztalják nagy és félelmes nevét, mert szent ő!

⁴Hatalmas király vagy, szereted a jogosságot. Te állapítod meg, mi a helyes, te szolgáltatsz Jákóbnak jogot és igazságot.

⁵Magasztaljátok Istenünket, az URat, boruljatok le lába zsámolya előtt, mert szent ő!

⁶Mózes és Áron a papokkal együtt, Sámuel és akik nevét segítségül hívták, segítségül hívták az URat, és ő válaszolt nekik.

⁷Felhőoszlopból szólt hozzájuk, ők pedig megtartották intelmeit és a nekik adott rendelkezést.

⁸URunk, Istenünk, te válaszoltál nekik, megbocsátó Istenük voltál, bár megtoroltad tetteiket.

⁹Magasztaljátok Istenünket, az URat, és imádjátok őt szent hegyén, mert szent az ÚR, a mi Istenünk!

Textus: Zsolt 99, 6-9

⁶Mózes és Áron a papokkal együtt, Sámuel és akik nevét segítségül hívták, segítségül hívták az URat, és ő válaszolt nekik.

⁷Felhőoszlopból szólt hozzájuk, ők pedig megtartották intelmeit és a nekik adott rendelkezést. ⁸URunk, Istenünk, te válaszoltál nekik, megbocsátó Istenük voltál, bár megtoroltad tetteiket.

⁹Magasztaljátok Istenünket, az URat, és imádjátok őt szent hegyén, mert szent az ÚR, a mi Istenünk!

Kedves Testvéreim!

Folytatódik azoknak a zsoltároknak a sora, melyben Isten, mint uralkodó jelenik meg. Éspedig nem is akármilyen uralkodóként. Milyen király ő? A 93. zsoltártól kezdődően sorra bővül a királyról alkotott képünk. Ott azt olvastuk róla, hogy fenséges, aztán a következő zsoltárban kiderül, hogy emellett megtorló, majd mint szabadító király jelenik meg, utána pedig az egész föld ítélő bírájaként látjuk. Néha ujjongásra, máskor magasztalásra, vagy éppen hódolásra szólítanak fel bennünket ezek a zsoltárok.

Isten királyságának leírása és bemutatása a most felolvasott 99. zsoltárban újra kiegészül. Szinte refrénszerűen ismétlődik a felhívásokat követő indoklás: mert szent ő! Magasztaljátok, boruljatok le lába zsámolya előtt, mert szent ő!

Szent, vagyis megközelíthetetlen, hatalmas, sőt félelmetes. Ehhez kapcsolódnak a felszólítások is: Reszkessenek a népek, remegjen a föld, boruljatok le, imádjátok! Mindez kijár a királynak, mert szent Ő, magasan fölötte van mindeneknek.

És mégis megszólítható. Ez zsoltárunk egyik fontos üzenete. A király, azaz a mindenek felett uralkodó Isten minden szentsége ellenére megszólítható. Olyan példákkal találkozunk, akiknek az életében a Szent megszólíthatósága, a Vele való beszélgetés különösen is meghatározó volt.

Elsőként Mózest említi meg a zsoltár, aki apósa nyájának legeltetése közben szent helyre vetődött, és a menny és föld alkotója és királya személyesen jelent meg neki. Beszélgetett a Szenttel, megszólíthatta Őt, kérdezhette Őt, mert Isten minden szentsége ellenére közel engedte magához Mózest. És a pusztai vándorlás során újra és újra megbizonyosodott, hogy az Isten megszólítható, és segítségül hívható.

Aztán Áront nevezi meg a zsoltár. Ő is nagyon közel kerülhetett a Szenthez, mint az Isten választott papja. Szent helyen, szent tárgyakkal, szent szolgálatot végzett, melynek az alapja szintén az lehetett, hogy az Isten megszólítható. Áron is azok közé tartozhatott, aki tudta és megtapasztalta, hogy segítségül hívhatja az Urat.

Végül pedig Sámuel alakja jelenik meg előttünk. Olyan időben gyermekeskedett, amikor a nép nagyon távol érezte magától Istent. Amikor a nép úgy érezte, hogy megszakadt a párbeszéd. A gyermek Sámuel ott feküdt az Úr templomában, ahol az Isten trónusának tartott szent láda volt, vagyis egészen közel élt a Szenthez, és első gyermeki tapasztalata Istennel kapcsolatban éppen az volt, hogy minden szentsége ellenére, a menny és föld közti hatalmas távolság ellenére, lehet beszélni Vele. Aztán egész élete erről szól, hogy mint az Úr választott prófétája újra és újra megszólította, segítségül hívta Izráel Szentjét. Mert ez a hatalmas, félelmetes király mindig megszólítható. Valójában az egész Zsoltárok könyve ezt a bizonyosságot hordozza magában, erről tanúskodik, és erre tanítja Isten választottait minden időben, hogy bár szent az Isten, nagy király mindenek fölött, mégis megszólíthatjuk bajban és örömben, templomban és otthon, Izráelben és Babilonban, egyenként és közösen.

És a zsoltáros ennél is tovább megy. Nemcsak megszólítható az Isten, hanem még válaszol is.

Azt hiszem, hogy az Isten előbbi tulajdonságára, a Szent megszólíthatóságának lehetőségére sokan rádöbbennek. Főleg nagy bajban, krízisben, mint utolsó lehetőség olyanok is imádságban fordulnak Istenhez, akik talán a létét is kétségbe vonják. Talán mégis van Isten, aki segítségül hívható, nincs vesztenivalóm. Szokták mondani, hogy zuhanó repülőgépen nincsenek ateisták, mert a veszélyben még ők is segítségül hívják az Urat. De, hogy mennyire bíznának a válaszban, arról már nem szól a történet.

Az Isten válaszában komolyan bízni, az Isten reakcióját hittel reméli, ez már mély hitbeli kérdés. Bízunk-e az Isten válaszadásában? Igazán reméljük-e, hogy Nála válaszokat találunk?

Kisgyermekek imádságai jutnak az eszembe, akiknek meg sem fordul a fejükben, hogy az Isten ne hallaná kéréseiket, sőt még abban is teljesen biztosak, hogy előbb-vagy utóbb válasz érkezik rá. Tele vannak kérdésekkel, és nem kételkednek abban, hogy megkapják a választ. „…Segítségül hívták az URat, és ő válaszolt nekik.” –emlékezeti a zsoltáros, a most fogságban élő, elkeseredett népet is. Mert távol az ígéret földjétől, távol Jeruzsálemtől is segítségül lehet hívni az Urat, és lehet bízni abban, hogy amiként válaszolt Mózesnek, Áronnak, Sámuelnek, ahogyan szólt felhőoszlopból, szólt álomban, szólt csodák és jelek által, úgy a fogságban is Nála lehet válaszokat találni. Miért történt mindez, miért pusztult el a templom, miért veszett el Izráel öröksége?

A Szent Isten válaszol egy szentségtelen országban is, a szentélytől távol is. És az Isten válaszában sok minden megjelenik, ahogyan Igénkben is olvastuk: intelem, rendelkezés, de akár a megbocsátás szava is. De érkezett válasz.

Kedves Testvéreim!

Mennyi feladott levél, hány feltett kérdés, milyen sok kezdeményezés marad válasz nélkül a világban. Zsoltárunk azt üzeni, hogy az Istennél mi is válaszokat találhatunk. Életkérdésekre, hitkérdésekre.

Bár hatalmas király ő, magasan fölötte van minden népnek, mégis válaszol. Sztárok nyilatkozatából hallhatjuk sokszor, hogy bár szeretnének, de nem tudnak minden rajongói levélre válaszolni. A zsoltáros királya nem egy korlátolt sztár, hanem valóságos Isten. A napokban olvashattuk a Bibliaolvasó Kalauz szerint Illés és a Baal próféták küzdelmét a Kármel hegyen. A kérdés így szólt: ki az igazi isten? És az derült ki az eseményekből, hogy csakis az, amelyik válaszol a segítségül hívásra. Attól valóságos Isten az Úr, hogy válaszol, hogy amíg a bálványokba vetett hit csak monologizál, addig az élő Isten dialógust folytat velünk.

Kedves Testvéreim!

Párbeszédben lehetünk a Szenttel. Ebben summázható a zsoltáros boldog felismerése. Mert hitünk fontos része, hogy megszólíthatjuk a királyt, de talán még fontosabb, hogy akarjuk meghallani a választ, hogy Nála keressük a választ. „Urunk, Istenünk, te válaszoltál nekik!” – mondja a zsoltáros. Szólítsuk meg mi is mindenkor bátran az Urat, és legyünk nyitottak és készek, hogy hittel fogadjuk a feleletet, mert megszólítható, és válaszadó Istenünk van. Magasztaljuk ezért Őt! ÁMEN.

| Vissza az igehirdetésekhez | Vissza a főoldalra |