"Tiszta udvar, rendes ház"

Lekció: 101. zsoltár

¹Dávid zsoltára. Szeretetedről, törvényedről énekelek, zsoltárt zengek neked, URam!

²Ügyelni akarok a tökéletes útra. Mikor jössz hozzám? Tökéletes szívvel akarok élni házamon belül.

³Nem vetem a tekintetemet haszontalan dolgokra. Gyűlölöm a széthúzókat, semmi közöm hozzájuk!

⁴A csalárd szív távol áll tőlem, tudni sem akarok a gonoszságról.

⁵Aki titkon rágalmazza embertársát, azt elnémítom. A nagyralátót és a kevély szívűt nem tűröm meg.

⁶Jól látom a hűségeseket az országban, ők velem maradhatnak. Aki tökéletes úton jár, az szolgálhat engem.

⁷Nem maradhat házamban, aki álnokságot művel. Aki hazugságot beszél, nem állhat meg szemem előtt.

⁸Reggelenként elnémítok minden bűnös embert az országban. Így irtok ki az ÚR városából minden gonosztevőt.

Textus: Zsolt 101,1-2

„Szeretetedről, törvényedről énekelek, zsoltárt zengek neked, URam! Ügyelni akarok a tökéletes útra. Mikor jössz hozzám? Tökéletes szívvel akarok élni házamon belül.”

Szeretett Testvéreim!

„Tiszta udvar, rendes ház” – így nevezték régebben azt az akciót, amely egy élhetőbb környezet kialakítására buzdítja a polgárokat. Nemrégen újraindult ez az akció itt Debrecenben is, és a házaknak, portáknak versenybe lehet szállni ezért a címért.

Mert mennyivel jobb rendezett környezetben élni, gaz helyett virágok között, omladozó vakolat helyett igényes külsejű épületben, szemetes udvar helyett lenyírt füvön járva. A tiszta udvar, rendes ház nem csak az adott ember, vagy család érdeke, hanem a nagyobb közösségé is, a városé, az országé.

Valami ilyesmiről szól a felolvasott 101. zsoltár is. Mi szükséges a lelki értelemben vett „tiszta udvar rendes ház” címért? Avagy felelősség egy Istennek kedves, és így élhetőbb környezetért.

Ebben a zsoltárban egy király imádkozik uralkodásáért, országáért. Tiszta királyi udvart, rendes országot szeretne, és ezzel a szándékával Isten felé fordul.

„Tökéletes szívvel akarok élni házamon belül.” Tökéletes, azaz megszentelt, Isten által megtisztított életet, családot, országot szeretne az uralkodó. A király felelős mindezért, így nem hagyhatja, hogy bármi bemocskolja házát, országát. Körbenéz, és elhatározza, hogy eltávolít mindent, ami nem oda való, de megtart mindent, ami jó. Leszámol a hazugsággal, a csalárd emberekkel, álnoksággal, de megtartja mindazt, ami az Úr törvénye szerint való, ami igaz, ami az Isten szerinti tökéletességre vezet.

A felelősség azt jelenti, hogy tudom: mi maradhat a házban, és minek nincs keresnivalója ott. Eszünkbe juthat az az újszövetségi történet, amikor Jézus megtisztítja a templomot. Rendet kell tenni, mert az emberek már nem tudják, hogy minek van helye az Isten házában, és minek nincs. Jézus is felelősnek érezte magát a népért, ezért világossá kellett tennie: „Az én házam imádság háza lesz minden nép számára. Ti pedig rablók barlangjává tettétek.”

Kedves Testvéreim!

Bár nem vagyunk királyok, nem bízattak ránk egy egész ország gondjai, de mégis, nem egy fronton van hasonló felelősségünk. A tiszta udvar rendes ház a mi ügyünk is. Mi is szeretnénk egy élhető, sőt Istennek kedves környezetben élni. Nekünk is el kell jutni a zsoltáros elhatározására: „Tökéletes szívvel akarok élni házamon belül,” és meg kell vizsgálni, hogy minek van helye életünkben és minek nincs.

Talán legelőször a családban merül fel az erre vonatkozó felelősségünk. Tisztaság a házunk népe körén belül. Nem kell királynak, de még családfőnek sem lenni ahhoz, hogy ebben érezzük a felelősségünket. Úgy lesz megszentelt családi életünk, ha tökéletességre törekszünk, vagyis nem adunk helyet a hazugságnak, széthúzásnak, hanem ahogyan a zsoltár is mondja: „Ügyelni akarok a tökéletes útra.” Lényegében erről szólt a most énekelt 1. zsoltár is, amelyben kétféle utat látunk magunk előtt, melyek közül választani kell. Ügyeljünk mi is, a tökéletes útra, az olyan útra, amely tetszik az Istennek, amely hozzá vezet, amely a Krisztus maga.

De a gyülekezetben ugyanígy felmerül a kérdés. Minek van helye a gyülekezetben, az istentiszteleten, és minek a távoltartásáért felelünk, mint a Krisztus test tagja. Az Újszövetség válasza egyértelmű: „de mindent vizsgáljatok meg: a jót tartsátok meg, a gonosz minden fajtájától tartózkodjatok.” Vagyis tegyük azt, amit tesz a jó uralkodó, aki tökéletes szívvel akar élni az Isten előtt. „Aki titkon rágalmazza embertársát, azt elnémítom.” Ellenben „szeretetedről, törvényedről énekelek, zsoltárt zengek neked, URam!” Vagyis Isten szeretete, törvénye, az ő Igéje segíthet minket a megszentelt, tiszta életre. Mint Isten választottai, szentek és szeretettek ügyeljünk a tökéletes útra, tiszta életre a gyülekezeten belül is.

És felelősséggel tartozunk továbbá városunkért, országunkért. Ezek egy-egy részlete is ránk van bízva, amely kihat az egészre. Ahogyan egy tiszta udvar, motiválhatja szomszédokat is a kertrendezésre, úgy a gyülekezet tisztasága és szentsége sem marad hatás nélkül a város és ország életében. Ügyeljünk a tökéletes útra, becstelenség helyett becsületességre, álnokság helyett igaz dolgokra. Vezessen Isten szeretete és törvénye hétköznapi életben is, és akkor látni fogjuk, hogy minek van helye és minek nincs helye az országban. Most a választások évében különösen is konkréttá válik ez a fajta felelősségünk. Miért kell és lehet harcolni, és mi ellen kell felszólalni. Talán a tiszta és megszentelt életű ország nagyon elérhetetlen célnak tűnik, de mint Isten megszentelt népe, felelősek vagyunk ezért.

És végül a legnagyobb kontextusunkért, a legtávolabbi környezetünkért, vagyis a minket körülvevő természetért is felelősséggel tartozunk. Már a teremtés történetében megkaptuk Isten parancsát: uralkodjatok! Ne leuraljátok, ne leigázzátok, hanem mint a Teremtő Isten társuralkodói őrizzétek meg ezt a világot. A tenger halait az ég madarait, a fákat, bokrokat. Hány és hány ember nem törődik ezzel a felelősséggel, mi magunk is sokszor megfeledkezünk róla. Uralkodjatok, úgy ahogyan a zsoltárban imádkozó király, aki Isten törvényén tájékozódik, Isten szerint való, helyes uralkodásra törekszik. „Ügyelni akarok a tökéletes útra”, hogy a rám bízott feladatokat, felelősséggel, Istennek tetsző módon láthassam el.

Kedves Testvéreim!

Nem tudom, hányan indultak már valaha ténylegesen a „Tiszta udvar, rendes ház” címért, de az biztos hogy a keresztyén ember mindig versenyben kell hogy legyen. Istentől kért bölcsességgel, az Ő szeretete és törvénye ismeretében kell látnunk, hogy mit kell megtartani, megőrizni, támogatni, és mit kell sürgősen eltávolítani, kidobni életünkből, gyülekezetünkből, távolabbi környezetünkből.

Ezt a zsoltárt szoktuk az „uralkodó tükre”-ként is emlegetni, mert az Igébe beletekintve megláthatjuk, hogy milyen a felelős döntés. Álljon előttünk ma ilyen tükörként ez a zsoltár, ilyen példaként az Istent által választott és felkent uralkodó képe, és így ügyeljünk mi is a tökéletes útra, hogy tiszta és megszentelt életünk legyen az Úr előtt.

ÁMEN.

Mennyei Atyánk!

Magasztalunk téged azért a rendért, és tisztaságért, amelyben megalkottad a világmindenséget. Dicsőítünk azért a tökéletes tervszerűségért, amellyel irányítod a világot, amelyben mindennek megvan a maga helye.

Bocsásd meg, kérünk, hogy mi emberek felrúgtuk ezt a rendet. Bocsásd meg, hogy bemocskoltunk mindent, ami eredetileg tiszta volt. Bocsásd meg, hogy sokszor káosz van a családi életünkben, tisztátalan az életünk, az egyházunk, országunk.

A Te rendteremtő hatalmadat hívjuk most segítségül, hogy állíts helyre bennünket, erősíts meg minket, hogy mi magunk is felelősen részt vehessünk egy élhetőbb környezet, egy neked tetsző élet kialakításához.

Köszönjük a tükröt, amit elénk tartasz, köszönjük az Igei útmutatást, amelyből láthatjuk, hogy minek van helye a te rendedben, és mit kell eltávolítani életünkből.

Igazgasd életünket, tisztíts meg bennünket, adj bölcsességet a döntésekben, taníts minket felelősségre. Krisztusért kérünk.

Ámen.

| Vissza az igehirdetésekhez | Vissza a főoldalra |