|
Vissza az
igehirdetésekhez
|
Vissza a főoldalra
|
A Király közelében
Lekció: 97. zsoltár
1Uralkodik az ÚR! Vigadjon a föld, örüljön a sok
sziget!
2Felhő és sűrű köd van körülötte, igazság és jog
trónjának támasza.
3Tűz jár előtte, és megégeti ellenségeit mindenütt.
4Villámai bevilágítják a földkerekséget, látja ezt a
föld, és megremeg.
5Viaszként olvadnak meg a hegyek az ÚR előtt, az egész
föld Ura előtt.
6Az egek hirdetik igazságát, minden nép látja
dicsőségét.
7Megszégyenülnek a bálványimádók mind, akik a
bálványokkal dicsekszenek. Az ÚR előtt borul le minden isten.
8Hallja ezt Sion, és örül, Júda leányai vigadnak
ítéleteiden, ó URam!
9Mert te vagy, URam, a legfenségesebb az egész földön,
magasan fölötte vagy minden istennek.
10Ti, akik szeretitek az URat, gyűlöljétek a
gonoszságot! Megőrzi ő híveinek életét, kimenti őket a bűnösök kezéből.
11Fényözön árad az igazra, és öröm a tiszta szívűekre.
12Örüljetek, ti igazak, az ÚRban, magasztaljátok szent
nevét!
Textus: Zsolt 97,
10-12
10Ti, akik szeretitek az URat, gyűlöljétek a
gonoszságot! Megőrzi ő híveinek életét, kimenti őket a bűnösök kezéből.
11Fényözön árad az igazra, és
öröm a tiszta szívűekre. 12Örüljetek, ti igazak, az ÚRban, magasztaljátok
szent nevét!
Kedves Testvéreim!
A zsoltár
azzal kezdődik, hogy látjuk az Istent uralkodói fenségében. Az Úr mint a
világ királya jelenik meg, dicsőségét felhő és sűrű köd, tűz és villám
hirdetik. Erőről és hatalomról árulkodnak a természeti jelenségek, igazságról
és jogról tanúskodik minden történés. Uralkodik az Úr! – ezt érti meg, és
ezt hirdeti meg a zsoltáros.
De mi Isten
királyi uralmának a következménye a hívő ember életében? Ez a kérdés
kimondatlanul is feltevődik, hiszen nem véletlen az, hogy Isten betekintést
enged az ő dicsőségébe. Nem véletlen, hogy a zsoltárosnak megadatik, hogy
megénekelje ezt a hatalmat és erőt. A kijelentés, az Isten titkaiba való
betekintés lehetősége sohasem a kíváncsiság kielégítésére adatott, hanem
arra, hogy az életünkben valami változást hozzon, hogy megújítson. Mi tehát
a következménye az Úr királyi uralmának az Isten népe életében, merthogy a
felolvasott zsoltárrészletben, az ének végén az Isten népét szólítja meg a
zsoltáros.
Mindenekelőtt
egy felhívással találkozunk: „Ti,
akik szeretitek az Urat, gyűlöljétek a gonoszságot!” Ebben a
felhívásban két ellentétes, de egyformán intenzív viszonyulásról olvasunk. Szeretet
és gyűlölet. Sokan állítják, hogy a szeretetet a gyűlölettől csak egy hajszál
választja el, mégsem mindegy, hogy a királyhoz való viszonyukban melyik
jelenik meg.
„Ti, akik szeretitek az Urat, gyűlöljétek a
gonoszságot!” Vagyis el kell dönteni, hogy hogyan
viszonyulunk a királyhoz, mi az iránya szeretetünknek, és mi az iránya a
gyűlöletünknek. Ebből derül ki ugyanis, hogy saját királyunknak tartjuk-e
az Istent. Az irányultságról kiderül, hogy kihez akarsz tartozni. Akik
elismerik Isten uralmát az életükben, azaz, akik szeretik az Urat, azok
gyűlöljék a bűnt. Azok fordítsanak hátat a gonosznak, zárják ki életükből
Isten ellenségeit. Ha az irányok megfordulnak, akkor a bálványimádás bűnébe
esnénk. Mert lehet Isten helyett más dolgokat is szeretni és imádni,
királyként tisztelni és trónra emelni. De ezt nevezi zsoltárunk is
bálványimádatnak, ami ítéletet von maga után.
Nem szolgálhattok két Úrnak.
Nem tartozhattok két király uralma alá. „Ti,
akik szeretitek az Urat, gyűlöljétek a gonoszságot!” És akkor tietek
Isten ígérete. Merthogy a felhívás után három ígéret következik.
1.
Először is: „Megőrzi ő híveinek életét, kimenti őket
a bűnösök kezéből.” Védelemről, oltalomról van szó ebben az ígéretben.
A király védelmet ígér híveinek és megmenti őket. Ti, akik szeretitek az
Urat, oltalomra számíthattok a királytól.
Mi tehát Isten királyi
uralmának a következménye a hívő ember életében? Az, hogy biztonságot
jelent. Biztonságot jelent, hogy van királya a világnak, van Ura az életemnek.
Sőt üdvbizonyosságot is jelent egyben, hiszen megmentő Istenről beszél a
zsoltár, aki távol tartja a gonosz erőket, aki végül megszabadít akár a bűn
és halál kezéből is. Jézus Krisztusban, mint Szabadítóban, mint megmentőben
is ugyanezt az Istent ismerhettük meg.
Védelemre és oltalomra
szorulunk mindannyian. Olyan védelemre, amit csak a világ királya
biztosíthat. Védelemre szorul az életünk, családunk, gyülekezetünk.
Oltalomra szorul országunk és az egész teremtett világ. Akik szeretik Istent,
akik királyuknak tartják az Urat, azok számíthatnak erre megőrző és
megmentő kézre.
Ahogy énekeltük is: „Jézus
Menedékem, hű oltalmam nékem, Te vagy egyedül!”
2. Az ígéretet
aztán újabb ígéret követi. „Fényözön
árad az igazra…” A király pompája, fényessége kiárad a körülötte
lévőkre. Isten királyi uralmának következményeként a hívő ember ezt a
világosságot is megtapasztalhatja. És mire jó ez a világosság? Akiknek
nincs királyuk, nincs életüknek világos vezérfonala, azok sötétben
tapogatóznak. Sokan élnek úgy, hogy fontos életkérdésekben, nem találnak
világos válaszokat, mert nem a világosság Atyjánál keresik. Az igazak,
vagyis az Isten népe a király személyében, és a király útmutatásán
keresztül világosságban élhetnek, világosan láthatnak. „A te világosságod által látunk világosságot.” – mondja a
zsoltáros egy másik helyen.
A bálványimádók más fényeket
látnak. Számukra a villám és a tűz pusztító fényei adattak. Ezek is a
királyként megjelenő Istentől származnak, de ettől megremeg a föld és
megégnek mind, akik ellenségei a királynak.
Az igazakra azonban fényözön
árad Istentől, vagyis világos útmutatást, éltető áldást kapnak a király
hívei. Nagy szükségünk van nekünk is erre a fényre, a sok emberi sötétség
közepette. Keressük Istenben, és az ő Igéjében ezt a fényt, hiszen abban
nincsen árnyék, vagy sötétség, sőt, ahogyan egy másik zsoltárban olvassuk:„Lábam előtt mécses a te igéd, ösvényem
világossága.” A király homály és sötétség helyett tehát fényözönt és
világosságot kínál népének. Világos látást, világos utakat, fényt az élet
minden napján.
„Lelkem esd, hogy Te vezesd!
S hazahívó szavad várom, Jézus Vígasságom!
3. Végül pedig
ezt az ígéretet olvassuk: „Öröm [árad]
a tiszta szívűekre. Örüljetek, ti igazak, az Úrban…” Ha Isten uralkodik, akkor
vigad a föld. Az öröm és a vigasság központi gondolat
ebben a zsoltárban, és központi szerepe lehet a tiszta szívűek és igazak
életében is. A király ismerete, a neki való éneklés ugyanis örömet okoz.
Mert mi lehet még Isten
királyi uralmának a következménye a hívő ember életében? Valódi öröm –
üzeni a zsoltár. És ez nem csupán ígéret, hanem egyben felkínált életprogram
is. Az ígérethez ugyanis felszólítás kapcsolódik: „Örüljetek, ti igazak, az Úrban…”
Az örömre való felhívás
keretezi ezt a zsoltárt. „Uralkodik
az ÚR! Vigadjon a föld, örüljön a sok sziget!” –hangzik az első mondat,
majd pedig, hogy „Örüljetek, ti
igazak, az Úrban…” A két felhívás között pedig látjuk azt is, hogy nem
örülhet mindenki, mert a bálványimádók megszégyenülnek, és nem öröm, hanem
ítélet jár nekik. De megerősödhetünk abban, hogy az Isten népe viszont, egy
örvendezésre hívott nép. Mert visszagondolva az előbbiekre is, lehet-e nem
örülni az Úr védelmező, őrző jelenlétében. Lehet-e nem örülni, amikor a
királytól fényözön és világosság árad az életünkbe.
Legyen örömforrássá életünkben az, hogy mi a
királyhoz tartozunk. Lássa meg a világ az örömünket, amikor róla vallást
teszünk, amikor neki éneklünk.
„Jézus vígasságom, esdekelve várom, Áldó szavadat! A
Te jelenléted megvidámít, éltet, bátor szívet ad… Jézus Üdvösségem! Te vagy
földön-égen Örök örömem!”
Így legyen. Ámen.
|
Vissza az
igehirdetésekhez
|
Vissza a főoldalra
|
|