2017. október 24. - Salamon
  • Email:
  • Telefon: 36-52-410-811
  • 4032 Debrecen Bolyai u. 25.
Magyar In English
Istentiszteletek

Vasárnap

8:30-as istentisztelet
10:30-as istentisztelet

Gyermekeknek

8:30-as istentisztelet
10:30-as istentisztelet
Szivárvány újság
Legfrissebb igehirdetések
Vallomások
Pályázati projekt

Pályázati projekt

Történetünk

Missziói történetünk és látásunk

A közelmúlt

Debrecenben a reformáció korától évszázadokig egy egyházközségi szervezetben éltek a reformátusok. A lakosság gyarapodásával újabb templomokat építettek a folyamatosan kialakított egyházrészek számára. Az Egyetemi templom alapkövét 1939. április 27-én tették le, és 1942-ben szentelték fel az épületet. A Debreceni Egyházmegye a város belterületén 12 jogilag is önálló egyházközséggé szervezte 1949-től a korábbi egyházrészeket, meghatározva azok szolgálati területét, épületeit, lelkészeit. Így lett az Egyetemi templom jogilag a Debrecen Nagyerdő-Egyetemi Református Egyházközség tulajdona. A templom kettős funkciót töltött be, egyrészt az egyetemi ifjúságot szolgálta, hiszen akkor még a Hittudományi kar az állami egyetem szerves része volt, másrészt a városrész gyülekezetének volt az otthona. 1949-ben azonban az államosítások, majd a diktatúra ideológiai hatása miatt ezen a kiemelt helyen egyre nehezebb volt a hitélet gyakorlása.

A 70-es évek elején, a diktatúra erős politikai nyomására az Egyetemi templom adásvételi vagy csereszerződés nélkül állami kézre került. Az eljárás ellen tiltakozó gyülekezet lelkészét, Éliás Józsefet az akkori hatalom kényszernyugdíjaztatta. Utódjára, dr. Kormos Lászlóra várt az a nem könnyű feladat, hogy az 1975. október 31-én felszentelt, eredetileg 280 személyes Bolyai utcai templomban – mely csak 25%-a az Egyetemi templomnak – kialakítsa a gyülekezet új életrendjét.

A Nagyerdei Gyülekezet 1980-ban orgonát, majd rendszerváltáshoz közeledve a fokozatosan gyarapodó közösség 1985-ben gyülekezeti termet épített. A templomba pedig mintegy 100 pótszéket helyeztek el.

Magyarország második legnagyobb városa a 200.000 lakosú Debrecen lakóinak fele az elmúlt 60 évben költözött be a városba. A falusi, vidéki, civil, és egyházi kapcsolatok és tradíciók nagy része ezért megszakadt. Közben egyházközségünk területének 30%-át szanálták, és a kényszerű költözések miatt újra nagyon sok gyökértelen ember lett. A fiatal szülők közel 75%-a nem járt hittanra és nem konfirmált. Sőt már a nagyszülők közel fele sem kapott vallásos neveltetést.

A rendszerváltáskor (1990 Pünkösdjén) vettük át feleségemmel, aki szintén lelkész, a szolgálatokat a Debrecen-Nagyerdei Egyházközségben.

Mit örököltünk a rendszerváltáskor 1990-ben?

  • hetente összesen 8 gyülekezeti alkalom volt: vasárnap délelőtt egy istentisztelet, két csoportban gyermekóra, Zenés áhítat, és hétközben egy hittanos, egy kátés, és egy ifis csoport, és a bibliaóra.
  • vasárnap délelőtt kb. 220 felnőtt + 30 gyermekórás: 250 fő,
  • kiscsoportokban a konfirmáció feletti korúak: 50 fő,
  • munkatársak, hivatásos, és önkéntes együtt: 7 fő,
  • hetente elértek az evangéliummal kb.: 300 főt.

Debrecenben a Nagyerdei egyházközség jól gondozott gyülekezetnek számított már abban az időben is.


A gyülekezeti élet hiányosságaiként ismertük fel fokozatosan a következőket:

  • csak kiszolgáltuk a szerény igényeket, (keresztelés, esketés, temetés…)
  • rétegek (pl. kismamák…) nehezen tudtak beilleszkedni a közösségbe
  • érdeklődő, kezdő embereknek nem volt külön felzárkóztató alkalom,
  • nem volt elég kiscsoportos alkalom hívőknek, pl. a középgenerációknak,
  • az alkalmak nagy része hasonló típusú, szerkezetű volt, ezért szűk réteget tudott megszólítani,
  • kevésbé ismerték egymást a tagok, ezért is gyenge volt a kohéziós erő,
  • nagyrészt csak a hívők jártak az evangélizációkra,
  • hiányzott a hittanos gyermekek és szüleik bekapcsolása a gyülekezeti életbe,
  • „kánaáni nyelvezetünk” nehezen volt érhető a keresőknek.

Gyülekezetünkben a feketére színezett alkalmak voltak meg 1990-ben, a szürkével színezetteket azóta indítottuk.

Hol tartunk 2010-ben?

  • 21 hittancsoport és a 2 konfirmandus csoport: 300 gyermek,
  • vasárnap délelőtt kb. 440 felnőtt + 60 gyermek: 500 fő,
  • 8 ifis csoport: 130 fő
  • 13 felnőtt kiscsoport : 150 fő
  • munkatárs (hivatásos és önkéntes együtt): 35 fő
  • hetente elérünk az evangéliummal: kb. 1.000 főt,
  • a munkatársak közül főállású csak a két megválasztott lelkész és a beosztott lelkész, és a segédlelkész

A fizikai bővülés lépései:

  • 1990-ben egy szoba építésével bővítettük a kicsi szolgálati lakást.
  • 1993-ban kialakítottuk a gyülekezeti kistermet.
  • 1995-ben egy új karzat építésével 450 ülőhelyesre bővítettük templomunkat.
  • 1997-ben körbekerítettük a templomkertet.
  • 1998 óta pedig vasárnap délelőttönként két istentiszteletet tartunk, hogy kényelmesen elférjünk a templomban.
  • 2002-ben felújítottuk a templomtetőt.
  • A 2001-es népszámláláskor a 200.000 lakosú Debrecen lakóinak 38%-a mondta magát reformátusnak, 25%-a pedig felekezeten kívülinek, 10 %-a pedig nem nyilatkozott.

Milyen missziós koncepciót alakítottunk ki?

a., - Fel kell mérni őszintén és reálisan a mai magyar és a helyi adottságokat, tradíciókat, lehetőségeket, hiányosságokat.

b., - Csak azt kell folytatni, ami bibliai, hasznos és még szükséges.

c., - Akarjunk gyülekezetben és távlatokban gondolkozni és ne csak alkalmakban és egy-egy szolgálatban.

d., - Tervszerűen, folyamatosan építkezve ki kell alakítani, ami most szükséges.

e., - A különböző típusú alkalmak tudatosan, folyamatosan, és szervesen, személyekre lebontva kapcsolódjanak egymáshoz.

f., - A jelen és a jövő útja, a vasárnapi istentisztelet és a hétközi kiscsoportos, -réteg (ismeretben-hitben kezdő és haladó) foglalkozások egymást tudatosan kiegészítő, arányos egysége a gyülekezetben.

g., - Tanítani kell a vasárnapi istentisztelet minden réteget átfogó, (kifelé is demonstratív) jelentőségét.

h., - Szintén tanítani kell a kiscsoportos alkalmak lényegét, speciális szerepét a gyülekezet életében, (számontartás, kérdések, beszélgetések, közös imádságok, a szeretetközösség fészek-melege).

i., - A jövő szempontjából fontos a nem lelkésziek aktivizálása a gyülekezetben.

j., - A magyar keresztyénség jövőjére nézve, - lélekszámuk miatt is - a most még eléggé elhanyagolt városi misszió lesz jelentősebb hatással.

k., - Tudatosabban kell kialakítani a jövőt szolgáló missziós szemléletet és gyülekezeti struktúrát.

l., - A vezető lelkésznek nem mindenkiért, hanem az egész gyülekezetért kell fáradoznia.

m., - Mindez egy egészen új lelkészi szemléletet és gyakorlatot kíván meg.

n., - Koncepció és odaszánás nélkül nincs semmilyen komoly vállalkozás és eredmény.

Heti rendszerességű új próbálkozásaink a rendszerváltás (1990) óta:

  • Iskolai fakultatív hittan újraindítása 1990 őszén, jelenleg 15%-os a ref. hittanosok aránya,
  • 1990 óta új ifjúsági csoportok indítása, eleinte 3 évenként, mostanában évente, (8 csoport)
  • 1991 óta Családi istentisztelet a gyülekezethez lazán kapcsolódó, önkormányzati iskola 1-6 osztályába járó hittanos gyermekeknek és szüleiknek, a templomban. Ez kivételesen csak havonta egyszer van, és hat évente kicserélődnek e résztvevők.
  • 1991 Házi Bibliakör az egykori ifiseknek
  • 1991 óta Kismamakör, a gyesen lévő nagyrészt hívő kismamáknak, gyermekfelügyelettel, 2-3 év alatt nagy része kicserélődik az általában 20-25 regisztrált tagnak.
  • 1992 ősze óta Bibliaiskola kezdőknek, 25x2órás előadás sorozattal, mely lehetőség felkészülni a felnőtteknek a keresztelésre és konfirmációra is. (1990-92-ben még csak 5x2 órás alkalmi sorozat volt ez.)
  • 1992 Nőikör
  • 1993 óta Bibliakör felnőtteknek,
  • 1993 Nyugdíjas Szeretetkör délelőtti foglalkozással, az egyedül élő időseknek.
  • 1996 óta második középgenerációs Bibliakör elsősorban a volt bibliaiskolásoknak.
  • 1996 óta a vasárnapi istentiszteleten rendszeresen igeolvasással, imádsággal szolgálnak a gyülekezeti tagok.
  • 1997 óta évente indul a konfirmáltakból új ifis csoport
  • 1998 óta vasárnap délelőttönként a megnövekedett létszám miatt délelőtt két istentiszteletet tartunk.
  • 1998-ban bevezetett második vasárnap délelőtti istentisztelet mellett újabb két gyermekóra indult.
  • 1997 – 2007-ig Vegyeskar
  • 2000 óta harmadik középgenerációs Bibliakör,
  • 2007 Kamarakórus
  • 2009 Imaóra
  • 2010 Mixifi a vidéken tanulók miatt megfogyatkozott létszámú ifis csoportok tagjainak
  • 2011 Éneklőkör

Alkalmi rendszerességű új próbálkozásaink:

  • hittanos és ifis rétegtáborozások 1996-ig rendszeresen, azóta alkalmi ifis kirándulások.
  • Presbiteri óra, azokban a hónapokban, amikor nincs gyűlés, 1996 óta.
  • Réteg szeretetvendégségek: pedagógus, egészségügyi, műszaki stb.
  • Többgenerációs nagytábor 1996 óta: kicsiknek, hittanosoknak, ifiseknek fiatal családoknak, középkorúaknak, nyugdíjasoknak, utóbbi években 350 fő fölötti létszámmal.
  • Házassággondozó csoport havi rendszerességgel 1993 óta, évente más részvevőkkel
  • Templomkerti találkozók, kapcsolatépítő kötetlen beszélgetéssel, 1998 óta.
  • Teaház a kapcsolatépítésre, ápolásra.
  • Itthoni vakációs hittantábor, egy hétig délelőttönként.
  • Munkatársi találkozók: hitoktatóknak 1991 óta, tábor előkészítésekre 1996 óta évente kétszer, minden csoportvezetőnek 1999-től negyedévente, alkalmi konzultációk pedig folyamatosan.
  • Kazetta másoló szolgálat 1991 óta.
  • Szivárvány: havonta megjelenő gyülekezeti újság, 1993 óta.
  • Gyülekezeti honlap 2004 óta: www//:refnagyerdo.hu
  • 2001-02-ben másfél évig külmisszióban szolgált Pápua Új-Guineán egy gyülekezeti tagunk a Wyclieff Bibliaforditó Társaság keretében, gyülekezetünk anyagi támogatásával.
  • 2006 óta minden ősszel András-szolgálat érdeklődőknek, megtértek bizonyságtételével evangélizáló istentisztelet.
  • 2009 óta ősszel Átriumi személyes beszélgetések egy tea mellett az érdeklődőknek.
  • 2010 Összetartozásunk napja a vasárnap délelőtti két istentisztelet résztvevőinek.

Munkatársi közösség:

  • Különböző kiscsoportok vezetői: vasárnapi gyerekóra vezetők, hitoktatók, ifivezetők, bibliakör vezetők, és nyáron tábori csoportvezetők, valamint gondnok, zenei munkatársak, kb. 35 fő, de csak 15%-a presbiter is,
  • feladatukban igen nagy szabadságuk és felelősségük van,
  • a velük kialakított lelki-szellemi irányt erősíti meg a Presbitérium,
  • negyedévenként rendszeresen találkozik a munkatársi közösség, mely így a bővített missziói bizottság is,
  • Szivárvány gyülekezeti újságunk szerkesztőségének, fele presbiter is,
  • Alapítványunk kuratóriuma: 20%-a presbiter is.

Párhuzamos feladatunk volt

1990 – 2008 között a nagyerdei lelkészi szolgálatunkban kettős feladat állt előttünk, egyrészt a gyülekezet építése, másrészt az akkor állami kézen lévő Egyetemi templom tulajdoni helyzetének rendezése. Fontos szempont volt az is, hogy az Egyetemi templomért folytatott, várhatóan hosszú küzdelem ne zavarja meg a gyülekezet életét.

Gyülekezetünk 1991-ben visszaigényelte az Egyetemi templomot. Igényünket a Tiszántúli Református Egyházkerület Tanácsa nyilatkozatával támogatta. A Minisztérium előbb elismerte, majd elutasította igényünket. Hatévi peres eljárás után a Legfelső Bíróság kimondta, hogy az Egyetemi templom ügye nem oldható meg a „volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezésére” született törvény alapján. Ezek után kezdeményezhettük az ügy politikai síkon való rendezését, tudva, hogy a hasonló módon állami tulajdonba került egykori Református Főgimnázium épületét is csak rendkívüli kormányhatározattal lehetett megoldani. Újra kértük a Zsinat elnökének, immár Dr. Bölcskei Gusztáv püspök úrnak a segítségét, és így a polgári kormány 2001-ben visszaadta az Egyetemi templomot a Magyarországi Református Egyháznak. Zsinatunk 2003-ban átruházta a tulajdonjogot a Tiszántúli Református Egyházkerületre. Az Egyetemi könyvtár – az 1991-es presbitériumi javaslatunkkal összhangban – új épülettel gazdagodott, és így 2006-ra át tudták költöztetni a templomból a folyóirattárukat. Az ott maradt számítóközpontot pedig átvette a közegyház.

A Tiszántúli Református Egyházkerülettel egyetértésben meg kellett határoznunk az Egyetemi templom és a Bolyai utcai épület jövőbeni tulajdoni helyzetét és egyházi funkcióját.

Presbitériumunk a tervek készítésekor abból indult ki, hogy gyülekezetünk az Egyetemi templomnak csak egy részére tarthat jogos igényt, de a felújítását és fenntartását is csak részben tudná fedezni. Több, itt most nem részletezhető verzió meggondolása után az Egyházkerület vezetése abban az irányban volt fogadóképes, hogy az Egyetemi templom maradjon egyházkerületi tulajdonban és használatban, mi pedig a jelenlegi helyünkön maradunk, és méltányos támogatást kapunk a több lépcsőben elvégzendő bővítésre. Presbitériumunk kinyilvánította, hogy csak olyan megoldást támogat, amely garantálja az Egyetemi templom további hitéleti használatát. A Bolyai utcai fejlesztésekre adandó támogatás mértékét Presbitériumunk az Egyetemi templom értékének 25%-ában tartotta méltányosnak.

Mindezekkel párhuzamosan 2000 óta sokunkat foglalkoztatott szűkös Bolyai utcai épületeink valamilyen bővítésének igénye, de amíg az Egyetemi templom ügye nyitva volt, addig nem lehetett reálisan tervezni, és felelősen komoly épületbővítési beruházásra, áldozathozatalra hívni gyülekezetünk közösségét. 2007 őszén ez a hosszú bizonytalansági szakasz lezárult, és akkor eljött a felelős, komoly, távlatokra is figyelő tervezés, cselekvés és áldozathozatal ideje.

Egyházkerületünk 2008-ban nem tudott olyan mértékű támogatást adni épületeink bővítésére, amilyen a terveinkben szerepelt. Ezért a bővítést csak fokozatosan, hosszabb időre elhúzva tudjuk megvalósítani.

Missziós jövőképünk

Az évek folyamán Missziói Bizottságunkban, az egész Presbitériummal egyetértésben, gyülekezetünk életét több vonatkozásban is vizsgáltuk már, és a következő már gyakorlatban is működő missziói látás erősödött meg bennünk:

  • Gyülekezetünk egészséges életéhez, lelki és létszámbeli gyarapodásához folytatnunk kell az eddigi gyakoroltunkat, vagyis, hogy a vasárnap délelőtti istentisztelet egész gyülekezetet átfogó alkalmaira és a hétközi kiscsoportok egymást kiegészítő, segítő, arányos rendszerére ezután is nagy szükségünk van.
  • Gyarapítanunk kell a hitéletbe, gyülekezetbe való bekapcsolódást egyfajta „előszobaként” segítő, már eddig is működő, a Családi istentisztelethez, Bibliaiskolához, András-szolgálat, átriumi beszélgetésekhez hasonló alkalmakat.
  • Tovább kell erősíteni a személyes számontartást, az egyéni életet és hitbeli helyzeteket jobban szolgáló és a közös imádságokra is lehetőséget adó kiscsoportokat.
  • Újabb kiscsoportokat is folyamatosan kell indítanunk, nem csak az ifiseknek.
  • Új típusú alkalmakat kell teremtenünk a kiscsoportok és a generációk kötetlenebb találkozásaira is, pl.: az „Összetartozásunk napja”.
  • Ahhoz, hogy többeket tudjunk vonzani, a vasárnap délelőtti egyik istentiszteletet időnként speciálisan alkalmassá kell tenni az érdeklődők megszólítására is, mint pl. az András-szolgálat.
  • Ugyanakkor fokozatosan biztosítanunk kell azt is, hogy a nagyobb alkalmakra az eddiginél többen is beférjenek egyszerre templomunkba, hogy így olykor újra megélhessük félezer ember találkozásának, összetartozásának nagyszerű élményét is.
  • Missziós célunk az emberek megtérése, megszentelődése és szolgálatba állásának segítése.
  • Az építkezés is ezeknek egyik fontos segítő eleme kellett, hogy legyen.

Missziói funkcionalitású terv

Milyen infrastrukturális fejlesztés tudta ezt a sokféle, egymástól nagyon eltérő, összetett missziós igényt kiszolgálni?

Először sok elemzéssel, gondolkozással, tervezéssel, erő ráfordítással 2008 elejére kiformálódott a Bolyai utcai épületeink távlati fejlesztésének előkészítő tervdokumentációja. Presbitériumunkban is átgondoltuk és jóváhagytuk ezt a 10–15 évre szóló nagyívű fejlesztési elképzelést. Azért kellett erre sok erőt fordítanunk, mert csak az időben elvégzett távlatos missziói gondolkozás és építészeti tervezés védhet meg bennünket attól az egyébként jó szándékú hibától, hogy rövidlátó módon olyan beruházást végzünk, amely néhány év múlva akadálya lenne a missziónak és a további célszerű, gazdaságos bővítéseknek.

A bővítési kerettervünk öt kisebb egységből áll össze, melyek megvalósítási sorrendjét az első ütem megépítése után a szükségletnek megfelelően határozhatjuk majd meg. Fontos célként tűztük ki, hogy az épületegyüttes lehetőleg többfunkciós, illetve az éppen aktuális igényeknek megfelelően variálható legyen. A tervezésben figyeltünk arra is, hogy az évek során elkészülő újabb egységek szervesen kapcsolódhassanak a már meglévő épületünkhöz, ennek csupán minimális átalakításával.

  • Az öt ütemből az első, melyet – Istennek hála – 2008-ban elvégezhettünk: a templom és a parókia összeépítése, középen egy térszervező átriummal és az abból nyíló helyiségekkel.
  • Ezután egyik következő ütemként elképzelhető a templomban az orgona áthelyezése a szószék köré, és így az orgona jelenlegi karzatán még kb. 50 ülőhelyet lehetne kialakítani, az épület külső megbontása nélkül.
  • Emeletráépítés esetén a jelenlegi szolgálati lakás felszabaduló összes helyisége gyülekezeti, közösségi funkciót kaphatna. Így megvalósítható lenne az átrium további bővítése. De az is elképzelhető, hogy először csak a lakás egyik felével bővülne a gyülekezeti terület, a lakás másik fele pedig segédlelkész garzonként funkcionálna még egy ideig. Később pedig az egykori segédlelkészi lakás fölé – mely 1990 és 2008 között iroda, gyülekezeti vizesblokk és konyha volt #visszaállítható lenne egy második szolgálati lakás. Ez a lakás egy minigarzonból és egy kétszobás lakásból állna, hogy igény szerint ezek külön is használhatóak legyenek.
  • Végül, utolsó lépésként, lehetséges templomunknak a DAB Székház felé való kibővítése, úgy, hogy a szószékkel szemben lévő karzat kétszer akkora lenne. Akkor a templomban – az átriummal együtt – kb. 650-700 ülőhely lehetne.

Így 10-15 év alatt eljuthatnánk egy jól használható, tágas gyülekezeti komplexumhoz.

  • Ha pedig mindez kevésnek bizonyulna, akkor majd újabb gyülekezet szervezését kell célul kitűzni.

A bővítés első üteme (2008)

Az első ütemben megépítettük azt, amivel egyszerre tudtunk a kiscsoportos-irodai-templomi helyszűkén is enyhíteni. Ez a következő elemekből áll:

  • A templom és a korábbi gyülekezeti ház közé megépítettünk egy 170 m2-es földszinti egységet, valamint a 40 m2-es alagsort a kazánház-raktár és szabadidős terem számára.
  • Az összeépítés középső része egy 90 m2-es, tető-megvilágítású átrium. Ennek „kerengőjéből” a Bolyai utca felől a templom, a Mikszáth utca felől az új iroda, lelkészi szoba és hitoktatói szoba, a DAB Székház felől pedig egy új terem nyílik.
  • Az átrium – három ajtó segítségével – összenyitható az orgona alatti kisteremmel, és így a templommal is. A közvetlen kapcsolat révén az orgona alatti terem az eddigieknél jobban használhatóvá lesz kiscsoportos alkalmakra is. A templom 450 ülőhelyét 100 székkel gyarapíthatjuk az átriumban, ahol kihangosítás és kivetítés is működik.
  • A régi vizesblokk és iroda tömbjét átalakítottuk. Itt fut az átriumot a régi gyülekezeti termekkel összekötő folyosó, melyből az új vizesblokk, egy tágasabb gyülekezeti konyha és egy vendégszobaként is használható kisterem nyílik.
  • Az átriumból lehet lemenni az alagsorban lévő raktárhoz és szabadidős teremhez. Itt lehet majd a megépítendő emeleti szárnyra vezető egyik lépcső is.
  • Elkészült egyúttal a templom és a gyülekezeti ház törvény szerint kötelező akadálymentesítése, valamint a mozgáskorlátozottak mellékhelyisége is.
  • Az átrium (és a hozzányitható új terem, valamint orgona alatti terem) most már a gyülekezeti élet legfontosabb közösségi tere, hiszen istentiszteletek és egyéb alkalmak előtt és után, télen-nyáron alkalmas a kötetlen beszélgetésekre. Itt lehet egyéb alkalmi rendezvényeket is tartanunk.
  • A távlatos tervünk szerint ez az átrium, a szolgálati lakás majdani emeletre helyezésével, jelentősen tovább bővíthető a régi nagyteremig, és akkor majd egyéb nagy rendezvényeknek is helyet tudunk biztosítani. A könnyebb tájékozódás segítésére a helyiségeket megszámoztuk.

A bővítés első ütemének haszna röviden az, hogy:

  • az átrium – mint egy nagy előszoba – a gyülekezethez való közeledést és a közösségépítést hatékonyan tudja segíteni,
  • az így kialakuló épületegyüttes funkcionális értelemben sokkal többféle módon hasznosítható,
  • az irodai, hivatali, lelkigondozói feladatok végzéséhez nyugalmas, önálló helyeket tudunk biztosítani,
  • a kiscsoportos foglalkozások számára közel 100%-os bővülést tudtunk elérni,
  • a templomi férőhelyek számának növeléséhez jelent segítséget az átriumban szükség szerint elhelyezhető 100 szék.
  • az infrastruktúránk így már kezd közelíteni a XXI. századi személyes és közösségi hitélet igényeihez.

Miért átrium?

A Római Birodalomban sokáig üldözött, aztán a IV. sz. elején megtűrtté, majd fokozatosan kiváltságossá, az V. sz. elejére pedig egyeduralkodóvá tett keresztyénség egy ideig még érzékelte és gyakorolta missziós küldetését a nem keresztyén tömegek irányába. A hit útján való elindulást, a gyülekezetbe való bekapcsolódás fokozatos segítését az óegyház még komolyan vette, és ekkor még ennek a missziói látásnak és gyakorlatnak megfelelő épületeket épített. A templomokba ekkor először egy átriumnak nevezett, tágas, oszlopcsarnokos részen, mely az érdeklődők, keresztelkedők helye volt, majd egy előcsarnokon (narthex) át lehetett bemenni.

Elgondolkoztató, hogy ezekben az évszázadokban tornya nem, de a missziót különösen segítő átriuma volt a templomoknak. A lelki fejlődés fokozatait még épületük szerkezetével is segítették. A későbbi századokban, az államilag kötelezővé tett keresztség miatt a keresztyénség ugyan mennyiségileg szaporodott, de minőségileg nem biztos, hogy ugyanúgy gyarapodott is. A középkori hivatalos államegyházban elhalványult az evangélium szerinti missziói tudat, ezért az átrium és az előcsarnok, mint már feleslegesnek vélt helyiségek, csak egy kicsiny szélfogóvá zsugorodtak templomaikban. Sokan még napjainkban is ilyen csonka templomképben gondolkoznak, vagyis úgy, hogy inkább funkcionálisan kevésbé hasznos tornya, mint átriuma legyen a gyülekezet épületének.

Gyülekezetünk missziós koncepciója és gyakorlata szerint lelki és fizikai értelemben is szükséges ez az „előszoba” funkció, ezért alakítottuk ki ezt a központi teret, és nevezzük átriumnak. Azon fáradozunk, hogy így sokan eljussanak Krisztushoz, és fokozatosan bekapcsolódjanak népe Nagyerdei gyülekezetébe.

A tervezés és az építkezés

Missziói látásunknak és a másfél évtizedes gyakorlat alatt kialakult gyülekezeti életünknek megfelelő bővítési tervek elkészítése – a már meglévő épületek figyelembe vételével – nem volt könnyű feladat. Megkerestük templomunk egykori tervezőjét, Kálmán Ernő építészt, aki fiatal munkatársával, Novák Róberttel és a templom egykori gépészeti tervezőjével, Szabó Béla mérnök úrral vállalta a missziói látásunk szerinti tervezést.

Először elkészítettük a hosszú távú bővítés kerettervét. Az általunk megfogalmazott missziói koncepciónak megfelelő, ehhez a meglévő épületeinket közösségépítő térrel összekötő bővítés megtervezése sok közös gondolkozást kívánt a tervezők és egyházközségünk elnöksége részéről. A „templomban és házanként” (Csel 2,46), vagyis a vasárnapi nagy gyülekezet és különböző kiscsoportok sokaságában zajló gyülekezeti élet számára is alkalmas épület kialakítása távlatos és elkötelezett gondolkozást igényelt mindenkitől. Több építészeti lehetőség megvizsgálása után, és az általunk megfogalmazott teológiai, missziói, funkcionális igényeink, elképzeléseink részletes egyeztetésének hosszú folyamata végén fogadta el Presbitériumunk a végleges kerettervet.

Az új rész 2008-ban öt hónap alatt elkészült, majd ősszel a régi irodablokk átalakítását is elvégezte az Épkerservice Zrt.

Az építkezés anyagi forrásai

A bővítésnek ez az első üteme a berendezésekkel, valamint a szolgálati lakás fűtésrekonstrukciójával és tetőfelújításával együtt több mint 62 millió forintba került.

Az Egyetemi templom átadásával kapcsolatosan a közegyház – különböző forrásaiból – 24 millió forintot adott ehhez a bővítési ütemhez.

A beruházás költségeinek 60%-át gyülekezetünk fedezte egy ingatlan eladásából, megtakarításból és tagjaink 14 millió forintnyi adakozásából. Az adakozás folyamatos volt, a néhány ezer forinttól a több százezer forintos adományokig széles az egyéni hálaáldozatok összege. De gyülekezetünk csoportjai közösen is adakoztak, például az ifisek vagy a nyugdíjasok. Gyülekezeti tagjaink önkéntes munkával és természetbeni adománnyal is segítették az építkezést. Az iroda, lelkészi szoba, hitoktatói szoba, a gyülekezeti konyha és a szolgálati lakás konyhája berendezésének anyagköltségét kellett csupán fizetnünk, mert a kivitelezés nagy részét egyik gyülekezeti tagunk önkéntes munkával végezte el. Az orgona alatti terem székeinek kárpitozását egy másik többgenerációs család biztosította. Az átriumba adományként kaptuk a székeket és asztalokat gyülekezetünk egyik családjától. Az átrium virágait is adományként kaptuk. Önkéntesek segítettek a festésben, telefonközpont szerelésében, a különböző javítási munkákban, sok takarításban, pakolásban, kertészkedésben.

Legyen Istennek dicsőség!

Néhány évtizede némelyek gonoszt gondoltak az egyház, benne a Nagyerdei Gyülekezet ellen, de a romboló szándékokat Isten jóra, gyarapodásra gondolta fordítani. Mindezt a tapasztalatot a most épült új épület helyén állt egykori mogyorófa törzséből készült, az átriumban elhelyezett faragáson megörökítettük. Legyen ez a hitvallás emlékeztető az Isten hatalmáról a magunk és utódaink számára! „Ti rosszat terveztetek ellenem, de Isten terve jóra fordította azt, hogy úgy cselekedjék, ahogyan az ma van, és sok nép életét megtartsa.” (1Móz 50,20)

Legyen Istennek dicsőség azért, hogy:

  • a rendszerváltás után újraindult egyetemi missziót egy évtizedig gyülekezetünk azzal segíthette, hogy fűtött helyet adott az egyetemi istentiszteleteknek;
  • az Egyetem sok évtizedes igénye, hogy új könyvtárépületet kapjon, minden korábbi ellenkezés ellenére megvalósult;
  • az Egyetemi templom újra református, egyházi célokat szolgálhat;
  • az Egyetemi templom visszaigénylésekor, 1991-ben megfogalmazott javaslataink másfél évtized alatt, reményeinken felül is megvalósulhattak;
  • mindezeken felül különösen azért, hogy megnövekedett gyülekezetünk számára még a Bolyai utcai épületeinket is bővíthettük.
  • és legyen dicsőség Istennek azért, hogy a vasárnapi létszámában megduplázódott, és sok kiscsoportjában megerősödött gyülekezetünk számára a további növekedéshez most újra alkalmasabb és tágasabb épülete lehet.
  • az Egyetemi templomért folytatott másfél évtizedes küzdelemre nem ment rá a gyülekezet, hanem azzal párhuzamosan fokozatosan gyarapodhattunk.

Gyülekezetünk küldetése:

Missziói munkatervünkben így fogalmaztuk meg küldetésünket:

  • Dicsőségének magasztalására legyünk
  • Közösség legyünk az Úrban!
  • Tanúságtétel Krisztusról.
  • A tagok lelki nevelése.
  • Felkészítsen a szolgálatra
  • A körülmények ismerete pedig azért fontos, hogy segíthet a módszer, az eszközök időszerű, de igei kiválasztásában.
  • A gyülekezeti élet igei elemzése megmutatja, hogy mik azok a lépések, amelyeket meg kell tennünk.
  • Igyekszünk világossá tenni újra és újra a gyülekezet előtt is közös küldetésünknek legfontosabb pontjait!

Mi jellemzi missziós gondolkozásunkat és szolgálatunkat?

Nem azért cselekszünk mert:

  • a mindenkori állam valamilyen célja érdekében akar felhasználni bennünket,
  • valamilyen egyházon belüli, vagy társadalmi közvélemény kutatás szerint, valamit elvárnak tőlünk,
  • nem is azért, mert hagyományaink köteleznek,
  • és nem is azért mert sodor valamerre a világ.

Hanem azért és úgy cselekszünk hogy:

  • a Szentháromság Istentől kaptunk küldetést teljesítsük, ezért csak az Úr határozhatja meg a célt és a tartalmat.
  • észrevegyük, hogy az embereknek mire lenne igazán szükségük,
  • arra igyekszünk figyelni, hogy az emberek hol tartanak igeismeretben, megértésben, megtérésben, hitben, szolgálatban, közösségben, elköteleződésben...
  • a krisztusi küldetést szeretnénk teljesíteni,
  • ezért az érdeklődéstől az elköteleződésig vezető hosszú úton segítő útitársai szeretnénk lenni az embereknek.
  • Bízunk abban, hogy az Úr pedig megtérőkkel gyarapítja a gyülekezetet.

Érdeklődéstől elköteleződésig

  • látnunk kell világosan az egyén személyes lelki fejlődésének lépéseit,
  • szolgálatunk, különböző programjaink, gyülekezeti eseményeink ezt a lelki fejlődést kell, hogy segítsék.
  • A lélekmentés legyen mindig az első számú feladatunk,
  • minden másnak ezt kell szolgálnia, ebből következik, és nem fordítva,
  • minden más szolgálatnak csak ekkor van igazán értelme,
  • kulturális, szociális, értékőrző szerepet világi szervezetek is be tudnak tölteni.

Az érdeklődéstől az elköteleződésig vezető út. - (négy lépésben)

  • az érdeklődéstől a hitre jutásig, az Úr és népe iránti elköteleződésig,
  • a hitre jutástól - az igei megalapozottságú tanítványságig,
  • az Úrral és népével való közösségben - a szolgálat iránti elkötelezettségig,
  • elkötelezetten a vezetésig, és a küldetés elfogadásáig,

Gyülekezeti virág

Gyülekezetünk missziós szerkezetét és alkalmainkat igyekeztünk úgy kialakítani, hogy segítségül legyen a lelki érdeklődéstől a szolgálatban való elköteleződésig vezető úton.

Az alábbi „gyülekezeti virág” ábra is a koncentrikus körök rendje szerint az érdeklődéstől az elköteleződésig vezető út segítő alkalmait foglalja össze.

A kiscsoportos alkalmak egyúttal az életkori előre haladásnak megfelelően kínálják fel a közösségi segítséget.

A jövő

  • Az Egyetemi templom alapító okiratának őseink által hitelesített másolatát, mint egykori tulajdonos, küzdelmes évtizedeket túlélve, 70 évig a Nagyerdei Református Egyházközség őrizte.
  • A 2009. április 26-i hálaadó ünnepségünkön, az egyetemi misszió és a Nagyerdei Gyülekezet önállóvá válásának fontos állomásaként, az Egyetemi templom alapító okiratának másolatát átadtuk Egyházkerületünk vezetőjének, Dr. Bölcskei Gusztáv püspök úrnak és Püski Dániel egyetemi lelkésznek.
  • Urunk áldását kérjük az Egyetemi templom megújulására és az abban folyó mindenfajta református missziói szolgálatra.
  • Bízunk abban, hogy majd bővítési terveink további részeit is az Egyházkerület és gyülekezetünk mostanihoz hasonló összefogásával valósíthatjuk meg.
  • Sokáig dicsőíttessék még a szépen kibővített nagyerdei épületünkben szavainkkal és cselekedeteinkkel a történelem Ura!
  • Engedjük, hogy vezethessen bennünket a misszió mai áldásos útjain az Úr!
  • Legyünk engedelmesek az igei, missziói látásnak, hogy sokan megtérjenek, üdvözüljenek és így nemzetünk javára is éljenek!

Soli Deo Glória!

Püski Lajos

Legfrissebb
GYÜLEKEZETALAPÍTÁS
Életképek
Betöltés…
További fotók megtekintéséhez
kattintson ide!
Gyülekezeti virág
Gyülekezeti virág
Kattintson a virágra a gyülekezet felépítésének megtekintéséhez!
Gyülekezeti könyvtár
Gyülekezeti könyvtár
Kattintson a könyvtárunkban megtalálható könyvek listájához!