2019. szeptember 16. - Edit
  • Email:
  • Telefon: 36-52-410-811
  • 4032 Debrecen Bolyai u. 25.
Magyar In English
Istentiszteletek

Vasárnap

8:30-as istentisztelet
10:30-as istentisztelet

Gyermekeknek

8:30-as istentisztelet
10:30-as istentisztelet
Szivárvány újság
Zenék
Legfrissebb igehirdetések
Vallomások
Pályázati projekt

Pályázati projekt

Hogy egészséges hitünk legyen

2003. január 5.

Hogy egészséges legyen hitünk…

 

 

 

Efézusi levél 4. fejezet 1-16. vers

 

„1Kérlek tehát titeket én, aki fogoly vagyok az Úrért: éljetek méltón ahhoz az elhívatáshoz, amellyel elhívattatok, 2teljes alázatossággal, szelídséggel és türelemmel; viseljétek el egymást szeretettel, 3igyekezzetek megtartani a Lélek egységét a békesség kötelékével.

4Egy a test, és egy a Lélek, aminthogy egy reménységre kaptatok elhívást is: 5egy az Úr, egy a hit, egy a keresztség, 6egy az Istene és Atyja mindeneknek; ő van mindenek felett, és mindenek által, és mindenekben.

7A kegyelem pedig mindegyikünknek a Krisztus ajándékának mértéke szerint adatott.

8Ezért mondja az Írás: ťFelment a magasságba, foglyokat vitt magával, ajándékot adott az embereknek.Ť

9Az pedig, hogy ťfelmentŤ, mi mást jelent, mint azt, hogy le is szállt erre a földre.

10Aki leszállt, az ťfel is mentŤ, feljebb minden égnél, hogy betöltse a mindenséget.

11És ő ťadottŤ némelyeket apostolokul, másokat prófétákul, ismét másokat evangélistákul, vagy pásztorokul és tanítókul, 12hogy felkészítse a szenteket a szolgálat végzésére, a Krisztus testének építésére, 13míg eljutunk mindnyájan a hitnek és az Isten Fia megismerésének egységére, a felnőttkorra, a Krisztus teljességét elérő nagykorúságra, 14hogy többé ne legyünk kiskorúak, akik mindenféle tanítás szelében ide-oda hányódnak és sodródnak az emberek csalásától, tévútra csábító ravaszságától;

15hanem az igazsághoz ragaszkodva növekedjünk fel szeretetben mindenestől őhozzá, aki a fej, a Krisztus.

16Az egész test pedig az ő hatására egybeilleszkedve és összefogva, a különféle kapcsolatok segítségével, és minden egyes rész saját adottságának megfelelően működve gondoskodik önmaga növekedéséről, hogy épüljön szeretetben.

 

 

Imádkozzunk

 

Mennyei Atyánk! Magasztalunk Téged a gyülekezet közösségéért, a Krisztus testéért. Magasztalunk Téged, hogy idehívtál, betagoltál bennünket ebbe a közösségbe. Hálát adunk Neked, hogy e közösségben a Te Igéd által, a Te szereteted által tanítasz bennünket. Magasztalunk Téged, hogy egymást is csiszolni, formálni akarsz bennünket, egymás által. Köszönjük, hogy ehhez a Te Lelked és a Te bölcsességed elég. Köszönjük Neked mennyei Atyánk, hogy Előtted most alázatban állhatunk meg, és kérünk, hogy mindazt, amit az elmúlt napokban, talán az esztendő fordulóján ránk terheltél, és fölismertük, mint vétket, azt Krisztus Jézusért bocsásd meg. És kérünk, segíts bennünket, hogy ez újesztendőnek nekiindulva a Te segedelmed által legyünk hűségesebbek, legyünk tisztábbak, szentebbek, gondoskodjunk a Krisztustest közösségében egymás erősítéséről, és végezzük együtt hűséggel az evangélium hirdetését e világban. Mai összegyülekezésünket is a Te Lelked közössége áldja meg. Ámen.

 

 

A Tituszhoz írott levél 1. részéből az 5-16. verséig így szólít meg bennünket az Ige:

 

„5Azért hagytalak Krétában, hogy rendbe hozd az elintézetlenül maradt ügyeket, és presbitereket állíts szolgálatba városonként, ahogyan meghagytam neked:

6ha van olyan, aki feddhetetlen, egyfeleségű férfi, akinek gyermekei hívők, nem vádolhatók kicsapongással, és nem engedetlenek.

7A püspök ugyanis, mint Isten sáfára legyen feddhetetlen, nem önkényeskedő, nem indulatos, nem részeges, nem kötekedő és nem haszonleső, 8hanem vendégszerető, a jóra hajlandó, józan, igazságos, kegyes, önmegtartóztató, 9aki ragaszkodik a tanítással megegyező igaz beszédhez, hogy az egészséges tanítással tudjon bátorítani, és meg tudja győzni az ellenszegülőket.

10Mert sokan engedetlenek, fecsegők és ámítók, különösen a körülmetéltek között.

11Ezeket el kell hallgattatni, mert egész családokat feldúlnak azzal, hogy aljas nyereség kedvéért azt tanítják, amit nem volna szabad.

12Valaki közülük, saját prófétájuk mondta: ťA krétaiak mindig hazudozók, gonosz vadállatok, lusta, falánk népség.Ť

13Ez a vélemény igaz. Éppen ezért kímélet nélkül fedd őket, hogy egészséges legyen a hitük, 14ne foglalkozzanak zsidó mondákkal és az igazságtól elfordult emberek parancsolataival.

15Minden tiszta a tisztának, de a fertőzötteknek meg a hitetleneknek semmi sem tiszta, sőt szennyes mind az elméjük, mind a lelkiismeretük.

16Azt vallják, hogy ismerik az Istent, de cselekedeteikkel tagadják, mert utálatosak és engedetlenek, és minden jó cselekedetre teljesen alkalmatlanok.”

 

 

 

Szeretett Testvérek! Mit teszünk mi a testi egészségünkért? Ugye tudnánk sorolni? Talán először is, hát vigyázni próbálunk rá. Vagy ha már baj van, akkor orvoshoz fordulunk. Ha szükséges, sok pénzt áldozunk rá – pl. gyógyszerekre –, hogy egészségünket sikerüljön helyreállítani (legalábbis valamelyest). Vagy talán fűhöz-fához és sarlatánokhoz is kapkodunk és szaladunk, vagyis mindent igyekszünk megtenni azért, hogy testi egészségünk helyreálljon, rendbe jöjjön.

 

És mit tegyünk hitünk egészségéért? Vagy mit teszünk hitünk egészségéért? Hiszen az előbb olvasott bibliai szakasz nagyon határozottan beszél az egészséges hitről. Nem tudom, mennyire szoktuk ezt komolyan venni? Mert, hogy a testünk egészséges legyen, azért minden ember kapkod, arra odafigyel, szakkönyveket beszerez, beszél másokkal… „Te hol voltál? Neked ki segített?” De vajon, hogy egészséges legyen a hitünk, ez mennyire fontos? Pedig azt is tudjuk, hogy a testi és lelki dolgok között igen komoly összefüggés van. Ezt már a világ fiai is fölismerték. Akkor a hívőember, mennyire fordít gondot hitének egészségére?

 

Pál apostol, fiatal munkatársához, Tituszhoz ír levelet, és ebben a levélben a krétai gyülekezet vezetését bízza rá, és ebben néhány útmutatást ad. Most ne Titusz szemszögéből nézzük, mert nem mindannyian vagyunk közösségvezetők, gyülekezetvezetők, hanem nézzük a gyülekezet szemszögéből az előbb olvasott bibliai szakaszt, a Titusznak adott apostoli útmutatásokat, és akkor rájövünk, hogy mennyire nagy segítség lehet nekünk is ahhoz ez az igeszakasz, hogy egészségesebb legyen hitünk. Lehet, hogy szokatlanul hangzik, de ezt olvassuk: – tudniillik mi kell ahhoz, hogy egészséges legyen a krétaiak hite? – „el kell hallgattatni”. Mi azt szoktuk meg, hogy beszélni kell, mondani kell az Igét nekik, mondani, mondani, mondani… És Titusz kap egy ilyen utasítást, egy ilyen útmutatást, valamit el kell hallgattatni. Ez nyílván azt is jelenti, hogy kell szólni. De kicsit hasonlít mindez ahhoz, amit Jeremiás próféta kapott elhívatása Igéjében. Amikor az Úr arról szólt neki, hogy „…irts, pusztíts és rombolj, építs és plántálj!”. Mindannyian tudjuk, hogy mondjuk Kárpátalján, az összedőlt házak romjait, először el kell takarítani. Pedig mondhatnánk egy bizonyos logika szerint, hogy most már keletkezett ott egy jó kis halom, ha annak a tetejére építenénk az új házat, akkor egy esetleges következő árvíz kevésbé érné el. Igen ám, de az a halom, az rom-halom, az megbízhatatlan; az nem biztos fundamentum. Majd föl lehet azt jól tölteni, de először biztos alapokig kell leásni. És ez lelkileg is így van. Sok lelki szemét összegyűlik az ember életében, akarja, vagy nem akarja. Ez a világ zúdítja ránk is a “fél-igaz” információkat. Az olykor bibliailag mondott, de valójában az Igéhez szinte semmi köze nincsen – az ilyen információkat. Azután gyülekezetekben is meg-megszólalnak, jószándékkal bizonyára, de nem teljesen biblikus gondolatok. Ahhoz, hogy egészséges legyen a hitük, a hitünk, el kell hallgattatni. Van, amitől védekezni kell. Ezt tudjuk a testi betegségekkel kapcsolatosan is. A fertőző betegségektől minél távolabb kell tartani magunkat.

 

Mit kellett elhallgattatni? És kiket? Feleljünk az utóbbi kérdésre először. Nagyon furcsának tűnik, de nagyon figyelmeztetőnek, hogy különösen a körülmetélteket (tudniillik a krétai gyülekezetben voltak zsidó származású és nem zsidó származású keresztyének). A krétai gyülekezetben voltak olyanok, akik a szövetség jelét, az Ószövetség jelét, a körülmetélést testükön viselték. A választott nép tagjai voltak vérszerinti leszármazás alapján. Azt mondja az apostol, különösen ezekkel van sok baj. És ezek közül többeket el kell hallgattatni, mert olyan dolgokat tanítanak, amit nem volna szabad. Hadd fordítsam le mai nyelvre: bizony ma is nagyon sok ember gondolatát el kell csöndesíteni, sok embert el kell hallgattatni a megkereszteltek közül. Mert ez a mi nyelvünkön ezt jelenti. A mi világunkban ezt jelenti. Miért? Azért, mert akkor, ott Krétán is sokan az Ószövetség jelét, az Isten népéhez való tartozás jelét viselték testükön, mint ahogy sokan a keresztség jelét is viselik napjainkban, csak éppen engedetlenek. Ezt olvassuk róluk. Engedetlenek, de örökké arról beszélnek, hogy ők is idetartoznak. Nem cselekszik az Isten akaratát, vagy annak az ellenkezőjét teszik, de lobogtatják a szövetség jelét: „Engem is megkereszteltek”. Nos, azt írja az apostol, ezeket, ezeket a gondolatokat el kell hallgattatni. Mert ez, bár igaz egyik részről, de megtévesztő másik részről. Maga a tény igaz, a választott néphez tartoztak test szerint, de lelkileg semmi közük nem volt hozzá. Csak a szövetség jelét viselték, de engedetlenek voltak Isten iránt, és engedetlenségükben ráadásul fecsegők és ámítók. Mindig beszéltek, csak éppen Istennek nem engedtek, neki nem engedelmeskedtek. És azzal, hogy itt-ott-amott beszéltek, egész családokat feldúltak, mert azt tanították, amit nem lett volna szabad. Hogy szól ez a mai tanítás? „Hát az én apám is református volt, meg az anyám is, meg a nagyapám is, meg a nagyanyám is, meg minden felmenő ősöm az volt.” És ez így, idáig bizonyára igaz is. „Engem is megkereszteltek! Még konfirmáltam is!” – ez is valószínűleg, talán igaz. A gond ott kezdődik, amikor úgy folytatódik: „Nem kell azt annyira komolyan venni! Én is el szoktam néha ünnepen menni; Szoktam én otthon imádkozni. – bár ezt emberek közül senki nem tudja. „Nem fontos az a gyülekezet!” Meg: „Milyenek járnak oda!” Ebben is lehet mindegyikben részigazság, például, hogy „milyenek járnak oda!” Mert olyanok, amilyenek mi vagyunk. Azonban ez így nem Ige szerint való beszéd. Úgy, hogy Titusz azt a feladatot kapja, ahhoz, hogy egészséges hit legyen ott, az ilyen gondolatokat, és az ilyen beszédeket el kell hallgattatni. Ezek nem kaphatnak – mai nyelven mondva – szószéket. Nem kaphatnak nyilvánosságot, nem lehet uralkodótanítássá a gyülekezet közösségében, mert ezek az egész Írással már nincsenek összhangban. Aki hivatkozik ugyan szép dolgokra, de valójában a hétköznapokat nézve engedetlen az Isten Igéje iránt, annak a beszédje erősen megkérdőjelezhető. És olykor már meg is kell kérdőjelezni. Úgy, hogy Titusz kapja a figyelmeztetést: „Ne engedd, hogy ezek hangadók legyenek a gyülekezetben!”. Nekik cselekedeteikben is meg kell térni. Nem elég az, hogy egykor – talán akkor még komolyan – a szövetség külső jelét is magukra vették. Nem elég az, hogy egykor talán őseik komolyan gyakorolták is hitüket, de ők maguk engedetlenek.

 

Mit tegyünk az egészségünkért? Ezt így mondanánk: a fertőző dolgokat minél messzebb kell vinni. Ki kell söpörni a lakásból. Ki kell rendszeresen takarítani, ne szaporodhassanak el ott a fertőző apró dolgok, mert megronthatják az egész levegőt, az egész házat. A romlott élelmiszert ki kell dobni, és nem azon kell sajnálkozni, hogy „Jaj, Uram Isten, hát ez most százhúsz forintba került!”. Ha nem ettük meg, vagy nem vigyáztunk rá és megromlott, azt ki kell dobni. Egykor jó volt, de megbüdösödött, mint a manna, amit harácsolva összegyűjtöttek, és nem hitték el, hogy „naponként kaptok elég táplálékot”. Vagyis, engedetlenekké lettek, és az Úr azt mondta, hogy tessék kidobni. Ezek nem kerülhetnek asztalaitokra.

 

Az első tehát: mit tegyünk hitünk egészségéért? Meg kell vizsgálnunk az Írás alapján, mi az, ami azzal nem egyezik, és azon gondolatokat el kell hallgattatni, azokra nem szabad figyelni, mert bennünket is megfertőzhetnek.

A másik, amit az apostol Titusz számára ír bátorító tanácsként, és így figyelmeztetés nekünk a gyülekezet közösségének napjainkban is, ez így fogalmazható meg: vallják, de tagadják. Az előző gondolat folytatása. Vallják, de tagadják. „Vallják, hogy ismerik Istent, de cselekedeteikkel tagadják…” Vagyis vannak olyanok, akik egész szép bibliaismerettel rendelkeznek, beszélnek az Igéről, sokat beszélnek; még jól is beszélnek, de engedetlenek. Szemben az előző csoporttal, amelyiknek a beszédje sem teljesen biblikus. Vannak, akik vallják, hogy ismerik Istent, de cselekedeteikkel az ellenkezőt bizonyítják: „Mert utálatosak, engedetlenek, jó cselekedetre teljesen alkalmatlanok”. Sőt azt olvassuk: „minden jó cselekedetre teljesen alkalmatlanok”. Vallják, de tagadják. Szóval, beszéddel valljuk, amikor arról van szó, hogy cselekedni kellene a helyes beszéd szerint, az Ige szerinti beszéd szerint, akkor ez már hiányzik. Ez is egy nagy veszély, amikor ugyan helyesen gondolkozunk, jól értjük meg az Igét, csak éppen már mozdulni nem akarunk rá, csak éppen aszerint cselekedni nem akarunk.

 

Titusz ezt a bátorítást kapja: „kímélet nélkül fedd őket, hogy egészséges legyen a hitük”. Csak ezért. Ha erre szükség van, akkor fedd őket. Ettől se riadj meg. Ahhoz, hogy egészséges maradjon valaki, ahhoz, ha szükséges, meg is kell feddeni, keményen szólni kell a másiknak. „Te, ne edd meg, mert már romlott!” – vagy legalábbis nagyon-nagyon fönnáll a gyanú, hogy ez romlott, hiszen már hány napja kivettük a hűtőből, és senki nem rakta vissza. Itt hagyták az asztalon, felelőtlenségünk következtében ez valószínűleg nem jó. Ahhoz, hogy egészséges légy, ahhoz olykor határozottan és keményen is szólni kell. Éppen azért, hogy a bajt megelőzzük.

 

Nos, mivel itt a krétai gyülekezetben megjelentek olyanok, voltak olyanok, akik ugyan a szövetség jelét hordták testükön, de nem Ige szerint gondolkoztak és beszéltek, és voltak olyanok, akik ismerték az Istent, biblikusan beszéltek, de mégis engedetlenek voltak, nos, ezek után Titusz ezt a feladatot kapja, „kímélet nélkül fedd őket, hogy egészséges legyen a hitük”. Hiszen az nem szeretet, ha a romlott ételt evő gyerekünket megsimogatjuk, hogy „milyen aranyos vagy, hogy kiszolgáltad magad, és nem nekem kellett jönni, és most eléd tenni az ennivalót”. Ott határozottan és egyértelműen szólni kell: „Ez romlott, ezt nem eheted meg! Várj türelemmel, 10 perc, 20 perc, készítek neked egészségeset, jót”. Kímélet nélkül fedd őket. Itt nem lehet várni! A veszélyben lévő embernél nem lehet várni, ott gyorsan és határozottan kell szólni és cselekedni.

 

Mit jelentett ez a gyakorlatban? A feddés azt jelentette, „ne foglalkozzanak zsidó mondákkal”. Olyan történetekkel, – talán nemzetség-táblázatokról, vagy egyéb régi korabeli vallásosnak tűnő történetek keringtek ott szájról-szájra – amelyek a lényegről, az Isten Igéjéről terelték el a figyelmet. Nos figyelmeztesd őket, fedd őket, ilyenekkel ne foglalkozzanak. Ne erről lötyögjenek a gyülekezetben. „Képzeld, azt olvastam itt, meg itt…” Ma hányszor találkozunk ezzel a kísértéssel? Mert ma sokkal több ilyen mondaszerű dolgot hoznak az újságok. Az nekik szenzáció. És hányszor lehet találkozni azzal, hogy keresztyén emberek jönnek: „Itt ezt olvastam, beszéljünk már egy kicsit róla…”. Ő maga is tudja, hogy bibliátlan az a dolog. Beszéljünk róla! – a kísértőnek pontosan elég arra, hogy akár egy közösség, akár egy alkalom egy részét elrontsa, és ezzel még mások érdeklődését is felcsigázza. „Jaj tényleg! Hol olvastad? Én is elolvasom most már.” Tényleg. Beleharaptam abba a fertőzött ennivalóba, hát azért próbáljuk ki mi is, hogy tényleg igaz-e, amit mondtak róla, hogy nem jó megenni.

 

Nos, ne foglalkozzanak ilyen mondaszerű dolgokkal. Ez nem épít. Ahhoz, hogy egészséges legyen a hitük, „az igazságtól elfordult emberek parancsolataival ne foglalkozzanak”. Jönnek emberek, akik magukról azt mondják, hogy ők vallásosak, ők tanulták, ők ismerik az Istent, itt-ott még talán bibliai mondatot is fognak idézni, de az Isten igazságától, Jézustól elfordultak, ezeknek a parancsolataival ne foglalkozzatok. Hogy mondta ezt az apostol? – amikor a Krisztusról szóló bizonyságtétel miatt börtönbe zárták őket a zsidó vallási vezetők, utána megverték őket, majd megtiltották, hogy ennek az embernek a nevében prédikáljanak –: „Istennek kell engedni, vagy embereknek?” Döntsétek el. Emberi parancsolatoknak engedelmeskedünk, vagy pedig az Isten Igéjének? Itt ez a kérdés. Az igazságtól elfordult emberek parancsolataival ne foglalkozzanak. És ez mindig kísértett, és kísérteni is fog az egyház történetében is. Jönnek emberek, olyanok is, akik látszólag nagyon buzgók, olyanok is, akik látszólag sok mindent mondanak a Szentírásból, csak éppen az igazságtól, Jézustól fordultak el. Mert Ő az igazság. Ezen kívül lehet nagyon szép vallásos gondolatokat mondani: „tartsd meg a szombatot… az Urat csak Jehovának szólítsd” – ezek mind nagyon szép gondolatok. Hogy mennyire biblikusak, most azzal ne foglalkozzunk. Akinek Jézus nem az igazság, akkor az ilyen vallásos parancsolatokkal ne foglalkozz. És ne engedd, hogy a gyülekezet közösségében az igazságtól elfordult emberek, úgymond parancsolgassanak, próbálják a közösséget valamilyen irányba elmozdítani a Krisztustól.

 

Vagyis milyen legyen ez a hit, hogy egészséges hitük legyen? A bibliai hit – ha megvizsgáljuk az egész Szentírás alapján – lényegileg három mozzanatból áll, annak az egészséges egysége.

Az egyik: ismeret. Erről már volt szó, most a felolvasott Igében is. Kell, hogy legyen benne bizonyos mennyiségű ismeret. A második: a bizalom. És a harmadik: a cselekvés.

 

Figyeljük meg, mi az, amit hiányolt az apostol bizonyos krétaiak életéből? Volt, akiknél ismeret volt, csak engedetlenek voltak, nem cselekedtek úgy. És az apostol nem azt mondja, „jaj hát tudnak már Istenről lötyögni valamit, akkor csak hadd beszéljenek a gyülekezetben”. Nem. Ilyen beszédnek nincs helye. Ha nem engedelmeskednek az Igének, akkor inteni kell őket, hogy egészséges hitük legyen, nem azért, hogy bántsuk, hanem, hogy meggyógyuljanak. A biblikus hit, a bibliai hit ismeretet, bizalmat és engedelmességet együtt kell, hogy tartalmazzon. Ha ebből valamelyik hiányzik, akkor olyan, mint amikor az embernek az egyik lába már nem úgy működik, mint ahogy kellene. Talán még megvan, de már bicegünk, de már nehezebben tudunk menni. Az a hit, amelyikből ismeret hiányzik, az lehet fanatizmus, de nem bibliai hit. Az a hit, amelyikben van bizonyos ismeret, de nincs cselekedet, Ige szerint való cselekedet, az egy engedetlen hit. És ezektől is óv az apostol. Mi hát a feladatunk? Erről is olvashattunk az előbb. Feladatunk, ahogy akkor volt, és ahogy nekünk, ma élő gyülekezetnek is, az egyik: ragaszkodjunk a tanítással egyező igaz beszédhez. Figyeljük meg a három mozzanatot. Az egyik a tanítással egyező, vagyis a Krisztusról kapott bizonyságtétellel (ma így mondanák), a Szentírással egyező beszédhez ragaszkodjunk. Az Isten Igéje magyaráztatik, ez legyen igaz beszéd. Az egész tanítással, az egész bibliai tanítással egyező beszéd. És ha ez így van, ehhez ragaszkodjunk. Az első tehát, amit feladatként ad nekünk az Úr, hogy egészségesebb legyen a hitünk, ragaszkodjunk a tanítással egyező igaz beszédhez. A másik ebből következik. Azt olvashattuk itt, amikor a presbiterek szolgálatba állításáról ír az apostol, annak összegzéseként: „egészséges tanítással tudjon bátorítani”. Aki ragaszkodik a tanítással egyező igaz beszédhez, az tud majd szintén így szólni. Vagyis bátorítani az egészséges tanítással a bicegőket, a megfáradtakat, a megtévesztetteket, a lelassultakat, az ismerettel még csak-csak valamit rendelkező, de engedetlenné válókat. Bátorítani az egészséges tanítással. És ennek a következménye lesz az, hogy meg tudja győzni az ellenszegülőket – olvashatjuk. Aki ragaszkodik a tanítással egyező igaz beszédhez, az egészséges tanítással tud bátorítani, és ebből következik, hogy „meg tudja győzni az ellenszegülőket”. Ilyenek is lesznek, akik ellenszegülnek – bár Istenről beszélnek – az Isten Igéjének. Meg tudja győzni őket.

 

Miért hagyta ott, miért kellett Titusznak elmenni és ott maradni Krétán, a krétai gyülekezetben? Azért, mert az apostol egy ideig ott volt, tanított, de egy csomó feladat ott maradt elintézetlenül. Többek között a gyülekezet életének bizonyos szervezése: „állíts presbitereket szolgálatba”. És mindig megjelennek tévtanítások, vagy részben-biblikus tanítások, de engedetlen életű emberek. Kik fogják vezetni a közösséget, tudniillik kik lesznek a hangadók? Milyen tanítás lesz hangadóvá ott Krétán, vagy ma Debrecenben? „Azért hagytalak ott, hogy rendbe hozd az elintézetlenül maradt ügyeket” – és mindig vannak ilyen elintézetlenül maradt ügyek, feladatok.

 

Nos, szeretett testvérek! Mit teszünk a testi egészségünkért? Jaj de sokat! Ugye sokat? És mit teszünk a lelki egészségünkért? Mit teszünk azért, hogy egészséges hitű keresztyének legyünk? – hát ezért már egy kicsit kevesebbet. Legalábbis legtöbbször. Pedig az Ige határozottan beszél arról, hogy legyen egészséges hitünk, merjük komolyan venni, akarjuk komolyan venni az Ige mostani tanítását, amit ezekben a napokban az olvasókalauz szerint olvashattunk, olvashatunk újszövetségi Igeként. Van, amit el kell hallgattatni, van, ami ugyan igaz, de nem cselekszik, ezért cselekvésre bátorítani kell, mindent meg kell tenni azért, hogy minél többeknek egészséges hite legyen. Ezért ragaszkodjunk tehát a tanítással egyező igaz beszédhez, hogy egészséges tanítással tudjunk bátorítani, és meg tudjuk győzni az ellenszegülőket. Ámen.

 

 

Imádkozzunk

 

Mennyei Atyánk! Hálát adunk Neked az újesztendőben kapott lehetőségeinkért, szolgálatainkért. Hálát adunk Neked Igédért, mely mindig friss, e régi hír örökre új. Hálát adunk a Te Szentlelkedért, hiszen ígéreted szerint megvilágosítja a mi számunkra a Te akaratodat, kijelentésedet. Segíts Urunk, hogy ne csupán testi egészségünkért tegyünk meg mindent, hanem segíts egészséges hitre bennünket. Segíts, hogy pontosabb legyen igeismeretünk, és Szentlelkeddel az engedelmesség útjára vezess, támogass bennünket. Segíts Urunk, hogy szavaink és tetteink a Te Igéddel, a Te szavaddal legyenek szinkronban. A Te segedelmedet kérjük, hogy ragaszkodjunk a teljes kijelentéshez, a teljes Íráshoz, és kérünk, hogy Lelkeddel segíts bennünket, hogy egészséges tanítással másokat is bátorítani tudjunk. Urunk! Ebben az esztendőben is a Te Lelked, a Te Igéd bátorítson minket a folyamatos, hűséges szolgálatra. Így kérünk gyászoló szívekért is, hogy sírni tudjunk sírókkal, de vigasztalódni is a Te Igéd alapján. Segíts hűséges imádságra sokakért. Könyörgünk mennyei Atyánk, hogy lelki újulás és ébredés munkásai lehessünk, hogy egészséges hittel ébresztgessünk félálomba szenderülteket, hogy egészséges hittel, biblikus tanítással szólítsuk meg a vallásos mázat kapott embereket, és szólítsuk meg az élet beszédével a világot. Segíts bennünket gyülekezetet befogadó szeretetre, hogy ne egymás megítélése, és ne az ítélkezés legyen, hanem a gyógyító szándék az erős. Urunk! Kérünk Téged, hogy akaratod szerint építsd a Krisztustestet, annak itt élő részét, gyülekezeti közösségünket a szeretetben. És újra és újra a Te Lelked gondoskodjon arról akaratod szerint, hogy tiszta tanítással tudjuk meggyőzni a talán ellenszegülőket, az emberi parancsolatokhoz jobban ragaszkodókat. Kérünk, segíts példaadó, hitvalló életre és cselekedetre bennünket, hogy családunkban, és bárhol kell naponta megfordulnunk, mindenkor, mindenben Rólad tegyünk bizonyságot, és így szolgáljuk a körülöttünk élők javát, lelki gyógyulását és a Te dicsőségedet. Krisztus Jézusért kérünk, hallgasd meg könyörgésünket. Ámen.

Legfrissebb

Fotóalbumok:

Csillagpont
Fiatalok konfirmációja

Videók:

Gyermekórások karácsonyi műsora (fél 11)
Gyülekezeti tábor - 2015
GYÜLEKEZETALAPÍTÁS
Életképek
Betöltés…
További fotók megtekintéséhez
kattintson ide!
Gyülekezeti virág
Gyülekezeti virág
Kattintson a virágra a gyülekezet felépítésének megtekintéséhez!
Gyülekezeti könyvtár
Gyülekezeti könyvtár
Kattintson a könyvtárunkban megtalálható könyvek listájához!