Dr. Karasszon Dezső

• 1952 - megszületik Szentesen
• 1966 - megkezdi középiskolai tanulmányait a Debreceni Református Kollégium Gimnáziumában
• 1971 - felvételt nyer a budapesti Zeneakadémia orgona- és zenetudományi tanszakára
• 1976 - orgonaművészi oklevelet nyer, majd megkezdi pályafutását, mint a Debreceni Református Kollégium Gimnáziumának tanára, mint a Kollégiumi Kántus orgonakísérője és mint a Debrecen-Nagyerdei Református egyházközség orgonistája
• 1980 - március másodikán orgonaszentelő istentisztelet a nagyerdei templomban, egyben a vasárnap délutáni zenés áhitatok beindulása
• 1986 - Frescobaldi-felvételét "Az év hanglemeze" címmel tüntetik ki
• 1988 - meghívást kap a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolára (ma: a Debreceni Egyetem Konzervatóriuma) az egyetemes zenetörténet oktatására
• 1991 - megalapítja a Főiskolán az orgona-tanszakot
• 1993 - a gyülekezeti graduálkórus, a "Schola Calviniana" megalapítása
• 1994 - a főiskolai egyházzene-tanszak megalapítása
• 2000 - Gárdonyi Zoltánról írott monográfiájának megjelenése
• 2001 - Gárdonyi Zoltán és Gárdonyi Zsolt orgona- és kamarazene-műveiből két CD-felvételt készít a debreceni Nagytemplom Aquincum-orgonáján
• 2002 - Synopsis gradualis (gregorián ének és református istentisztelet) című értekezését a Debreceni Református Hittudományi Egyetem a doktori cím odaítélésével ismeri el

A vasárnap délutáni zenés áhitatok

1980. március 2.-án, az orgonaszentelés délutánján Debrecen akkori négy orgonaművésze (Hollai Keresztély, Karasszon Dezső, N. Molnár Viola és Sepsy Károly, akik egyébként az ünnepi hangverseny műsorát is adták) azt ígérte a gyülekezetnek, hogy a vasárnap délutáni istentiszteleteket hétről hétre el fogja látni templomi zenével. A zenés áhitatok immár több évtizedes története lényegében nem más, mint ennek az ígéretnek a folyamatos valóra váltása.

A műsor-koncepció azonban az idők során fokozatosan kibővült. Kiderült, hogy az orgonazenén kívül a templomi kamarazene legkülönfélébb műfajait is érdemes a sorozatba beilleszteni, ami által a vonós, fúvós, sőt pengetős hangszerek is megtalálják benne a helyüket, sőt az eredetileg tervezettnél lényegesen gazdagabb változatosságot biztosítanak. Az elérhető közelségben működő zenei intézmények (hangszeregyüttesek, iskolák) készségesen együttműködő munkatársainak hála a zenés áhitatok gyülekezete az orgonán kívül a leggyakrabban hegedűre, gordonkára, fuvolára, blockflötére, oboára, gitárra, vagy ezek változatos kombinációira írott, a helyhez és az alkalomhoz illő műsorösszeállításokat hall. A vokális zenét az utóbbi években a Vox Antiqua együttes képviselte a leggyakrabban.

A zenés áhitatok vasárnap délután öt órakor rövid, kb. húsz-huszonöt perces liturgikus résszel kezdődnek (fennálló- és főének, textus, prédikáció, ima), majd rövid, lényegretörő ismertetés kiséretében, kb. fél óra terjedelemben megszólal a zene. Az alkalmakat Miatyánk, áldás és doxológia zárja.

A nagyerdei zenés áhitatokhoz hasonló vállalkozás ismereteink szerint nincs másik az országban. Jelentőségét abban látjuk, hogy bebizonyította: az Igéhez hasonlóan az egyházzene is lehet az Istenhez vágyódó léleknek, ha nem is "mindennapi", de "minden vasárnapi" kenyere.

« Vissza