2019. szeptember 20. - Friderika
  • Email:
  • Telefon: 36-52-410-811
  • 4032 Debrecen Bolyai u. 25.
Magyar In English
Istentiszteletek

Vasárnap

8:30-as istentisztelet
10:30-as istentisztelet

Gyermekeknek

8:30-as istentisztelet
10:30-as istentisztelet
Szivárvány újság
Zenék
Legfrissebb igehirdetések
Vallomások
Pályázati projekt

Pályázati projekt

Növekedjünk Urunk megismerésében

2013. január 27.
Meghallgatás:

 

Növekedjünk Urunk megismerésében

 

Lekció: Galata 1:6-10

„Csodálkozom, hogy attól, aki Krisztus kegyelme által elhívott titeket, ilyen hamar más evangéliumhoz pártoltok; pedig nincsen más. De egyesek megzavartak titeket, és el akarják ferdíteni a Krisztus evangéliumát. Viszont ha még mi magunk, vagy egy mennyből való angyal hirdetne is nektek evangéliumot azonkívül, amit mi hirdetünk, átkozott legyen! Amint már korábban is megmondtuk, most ismét mondom: ha valaki nektek más evangéliumot hirdet, azon kívül, amelyet elfogadtatok, átkozott legyen! Most tehát embereknek akarok a kedvében járni, vagy Istennek? Vagy embereknek igyekszem tetszeni? Ha még mindig embereknek akarnék tetszeni, nem volnék Krisztus szolgája.”

 

Kedves Testvérek!

Gyakran elhangzik ez a szó, hogy gyógyszer. Hát a nevében benne van: gyógyulást szolgáló szer. De hogy valóban az legyen, ahhoz először is úgy kell összeállítani. A megfelelő arányban kell a különböző hatóanyagokat benne elhelyezni. Aztán a megfelelő gyógyszert kell felírni a különböző betegséghez. És hogy valóban gyógyszer legyen, az előírás szerint kell szedni. Ugye ez teljesen világos?! És az is világos mindannyiunk számára, hogy a gyógyszer méreg is lehet. Ha nem a megfelelő arányban és módon készítették el. Ha nem az adott betegségre a megfelelő gyógyszert használja. És még a megfelelő gyógyszer is bajt okozhat, hogyha mi úgy gondoljuk: ‘az előírás napi egy adag (mármint egy szem), de én gyorsabban akarok gyógyulni, így az egészet beszedem, az egész üvegcséből mindent, ami benne van!’ – hát hadd hasson! Ugye mindannyian érezzük, hogy itt valami nincs rendben? Pedig az van ráírva, hogy gyógyszer. Nos, ezen felül még ismerjük a mondatot: „…és kérdezze meg még orvosát, gyógyszerészét!” Miért mindez? 

Az újévi jelentésben hangsúlyoztam, hogy egészséges gyülekezetre van szükség. Itt is, meg szerte a világon. Egészséges gyülekezetre. Mint ahogy a testnek is – ahhoz, hogy munkáját tudja végezni, teljesíteni – egészségre van szüksége, éppen ezért vitamindús, változatos táplálkozás, mozgás és még sok más bölcs dolgot tudunk. Nem biztos, hogy mindig így csináljuk. Nos, úgy a gyülekezetnek egészségesnek kell lennie ahhoz, hogy küldetését, szolgálatát tudja teljesíteni. Hiszen nagyon jól tudjuk, a beteg test keveset tud teljesíteni: „A lélek kész, de a test erőtlen”. És a beteg gyülekezet, a hiánybetegségektől szenvedő gyülekezet is keveset tud teljesíteni, hiába volna ott a vágy és a jó szándék benne.

Ahhoz, hogy egy gyülekezet egészséges legyen, ahhoz az újévi jelentésben újra kivetítettem azt a kis ábrát, amit már sokan ismerünk, de nem biztos, hogy össze tudnánk szedni, ha hirtelen rákérdezne valaki. Pedig ahogy az egészséges testi létünkhöz az alapszabályokat – akár álmunkból felriasztva is – el tudjuk mondani, úgy tudnunk kellene gyülekezetként is és keresztyén emberként is.

Az egészséges gyülekezetben – a közelmúlt heteiben Lukács evangéliumában olvashattuk – nagyon fontos a testvéri közösség. „Vágyva vágytam, hogy veletek elköltsem a húsvéti vacsorát” – mondta Jézus. Az Úr mondja, hogy vágyva vágyik a közösségre.

Az egészséges gyülekezethez szükséges a szolgálat. „Én olyan vagyok közöttetek, mint aki szolgál” – olvastuk a közelmúltban Lukács evangéliumában Jézus szavait. Ahhoz, hogy küldetésünket teljesíteni tudjuk, egészséges gyülekezetnek kell lennünk.

És az egészséghez pedig hozzátartozik az evangélizálás: „Ti vagytok erre a tanúk” – mondta Jézus.

És most, amikor elkezdtük olvasni a Galáciabeliekhez írott levelet, akkor bizony ez a levél éppen egy következő területre hívja föl a figyelmet: az egészséghez, a lelki egészséghez, az egészséges gyülekezethez, szükséges az egészséges tanítás is. És erről lesz ma szó. És majd a Galata levelet tovább olvasva, jövő vasárnap, még az ötödik dolog is előttünk fog állni: a magasztalás. Ahhoz, hogy egészséges legyen egy gyülekezet, a közösség, a szolgálat, az evangelizálás, a tanítás – és ez így együtt: akkor már az Istent magasztalom – szükséges a magasztalás. Ezeknek arányosan jelen kell lenni. Mert ha ezek nincsenek együtt arányosan, akkor hiánybetegségektől szenved egy közösség is, mint ahogy a test is tud hiánybetegségeket produkálni, amikor valami hiányzik. Nem kapott elég vitamint, valamiből keveset kapott a test, akkor előbb-utóbb kevésbé lesz alkalmas teljesíteni valamit.

Nos, nézzük akkor a Galáciabeliekhez írott levelet. Egész pontosan a fölolvasott bibliai szakaszt. Tanulmányozzuk egy kicsit, mert nagyon fontos üzenete van az egészséges evangélium, a tanítás vonatkozásában.

Pál apostol munkatársaival együtt hirdette a kegyelemből hit által evangéliumát. Erre megtértek nagyon sokan Galáciában. És akkor kis idő múlva azt hallja az apostol, hogy ettől elfordultak, és valami más evangéliumot kezdenek elhinni és arra hallgatni. Egy elferdített üzenet elfordítja őket. Azt is evangéliumnak mondták persze, akik hirdették. És ugye mindannyian nagyon jól tudjuk, hogy nem elég annyi csak, hogy: ‘beteg vagyok, van valami gyógyszered?’ ‘Hát persze, hogy van!’ A házi patika mindenhol – talán túlságosan is – sok gyógyszert őriz. Hát nem mindegy, hogy melyiket adják! Nem elég az, hogy gyógyszer. Ez is gyógyszer, és akkor együk meg.
 Evangélium, evangélium. Lehet, hogy a neve az, de meg kell vizsgálni, hogy a tartalma megfelelő? Valóban evangélium? Valóban a teljes Írás szerint való üzenet, vagy annak titulálják, vannak benne bibliai mozzanatok, csak éppen lényegileg nem az.

Valakik jöttek, és a galáciabeli keresztyéneknek valami tanítást kezdtek mondani, és ez a tanítás alapjaiban más. Sok hasonlóság van, de alapjaiban más, mint a kegyelemből hit által üzenete. És ez sokakat megtévesztett, el is fordultak, és más irányba kezdtek menni. Hogy mi lehetett ez a tanítás, a levélből nem egyértelműen derül ki, mármint nem idézi szó szerint, hanem reagál rá az apostol, így vissza lehet következtetni, hogy mi is lehetett. És majd a Cselekedetek könyve segítségül lesz nekünk, például a 15. fejezetben, merthogy ilyen kérdések fölmerültek, és napjainkban is fölmerülnek. Vannak nagyon buzgók, a buzgóságukban példaadó emberek, csak éppen a tanítás tisztaságát nézve nem követendő emberek. Akik jönnek és valami más evangéliumot mondanak. Észrevesszük-é, hogy evangéliumnak nevezi, de ez nem az igazi evangélium. Az apostol nagyon hangsúlyossá teszi tehát, hogy valakik jöttek és más alapot hirdetnek. Más alapot. Az alap pedig nem cserélhető ki, mert akkor az már valóban más evangélium.

A Cselekedetek könyve 15. fejezete beszámol arról, hogy a korai gyülekezetek némelyikében milyen feszültségek keletkezetek a misszió folyamán. Az ún. apostoli zsinat, az összegyülekezés ezért történt, hogy megvizsgálják, végiggondolják és fölismerjék, hogy merre kell menni. Merthogy némelyek előálltak, és azt mondták a krisztuskövető embereknek: ‘igen, hát higgyetek a Krisztusban, de ha körülmetélkedtek, csak akkor fogtok üdvözölni’ – valami vallásos cselekedetet még emberileg hozzá kellene ragasztani. Ez szép, az a Krisztus, de az kevés. Valamit te még tegyél hozzá! És a Cselekedetek könyve 15. rész többek között ezt is, és még más kérdéseket is megvizsgál és elmond számunkra, és segít megérteni, hogy Galáciában is valami hasonló dolgok jelentek meg. Aki viszont a kegyelmet elutasítja, az kizárja magát az Isten áldásából. Nem lehet két alapra, vagy más alapra építeni, vagy azon folytatni a hitünket!

És amire talán többen fölkapták a fejüket, olvasva ezekben a napokban a galáciabeliekhez írott levelet: a kemény hang. Hú, micsoda kemény hang: „Átkozott legyen”! De vizsgáljuk meg egy kicsit pontosabban, és akkor a helyére tudjuk tenni. Mit mond az apostol? –„Viszont, ha még mi magunk…” – mivel kezdi ezt a szakasz? – „Ha mi magunk, vagy mennyből való angyal hirdetne nektek evangéliumot azon kívül, amit hirdettünk, átkozott legyen.” Nem átkoz meg senkit. Ez nem a középkori kiátkozás világa! – ami úgy nem bibliai. Hanem az Isten ítélete alá való helyezés. De először is önmagát helyezi ez alá, nem valaki másokat. Nem fenyegetőzik, hanem azt mondja: a Krisztusban fölismert kegyelmet hirdettük. Ha mi magunk mást kezdenénk hitetek alapjának hirdetni, akkor az Isten ítélete lesz rajtunk. És így átkozottá leszünk. Ha mennyből jövő angyal, hogyha valakik jönnek, látomásukra hivatkoznak, nekik magánkijelentésük van. Nem! – mondja az apostol. Nem. Ebbe az irányba ne menjetek, ilyenre ne hallgassatok!

Miért fontos az evangéliumi tanítás ismerete? Miért nem elég úgy általában Istenben hinni? Mert nagyon sok ember hisz Istenben, mégsem az Isten gyermeke. Miért fontos az evangéliumi tanítás?

Először is: Isten nem ad önmagával ellentmondó kijelentést! Az Isten nem ember, hogy hazudjon – olvassuk a Szentírás egyik helyén. Isten nem fogja egyszer a krisztusalapnak nevezni, máskor meg valami mást az üdvösség feltételének hirdetni. A Krisztus az alap a mi számunkra. Fontos tehát, hogy világos biblikus tanításunk legyen, és látásunk, és igeismeretünk, hogy egészségesek maradjunk. Nem elég azt mondani, hogy ‘a szomszédasszony jött, van neki otthon egy fél szatyor gyógyszer, és áthozza: edd meg!’. Biztos, hogy a betegségemre való? Nem a káromra lesz? Pedig gyógyszer. Azért, mert valamit a Bibliából idéznek, azért, mert valamit evangéliumnak neveznek, azt még meg kell vizsgálni! Biztos, hogy alapjaiban azonos az Evangéliummal? Vagy vannak benne szép vallásos gondolatok, meg néhány bibliai mondat is?

Fontos tehát a tanítás. Éppen egészségünk miatt fontos, hogy egészségesek legyünk, mert a jó szándék kevés. Krisztusi alap kell, és a krisztusi alapon meg kell maradni! Az alapot nem lehet kicserélni!

Az 1. Korinthusi levélben írja is Pál apostol a 3. fejezetben, hogy: „más alapot senki sem vethet a Krisztuson kívül” és hogy ki, mit épít rá: fát, szénát, pozdorját vagy valami nemes dolgot – majd az Isten ítélete mutatja meg, tűzben próbáltatik meg, ahogy ott olvassuk. Igen, nyilvánvalóvá lesz. Az Isten nyilvánvalóvá teszi, hogy mi az, ami gyógyít, és mi az, ami egyenesen kárunkra lehet. Mert a középpontról, a lényegről lényegtelen dolgokra viszi el a hangsúlyt. Azt próbálja meg alapként behelyezni. Amikor a megváltás helyett ilyen önmegváltó cselekedeteket kezdenek tanítani: de még ha ezt megteszed, ha azt megteszed… – a Szentírás egyik-másik mondatát fölé helyezik a Krisztusnak, akkor ott csak azt tehetjük, amire János evangéliumából hallottuk a figyelmeztetést: be se fogadjátok az ilyeneket! Be se engedjétek a házatokba! Lehet kedves ember, lehet aranyos ember, beszélhet nagyon kegyesen, de észre kell vennünk, hogyha alapjaiban más dolgot tanít – és akkor itt nincs közösség. Itt nem kell próbálkozni. ‘Azért próbáljuk meg, nehogy megsértsük a szomszédasszonyt!’ alapon legalább a szatyor gyógyszer felét megesszük – nem lehet! Világosan, egyértelműen beszél az Írás hitünk alapjáról.

A fölépítményben lehetnek különbségek, aztán ítélet alá kerül, és kiderül, hogyha a fölépítmény sem teljesen bibliai. Bizonyos kegyességi gyakorlatokban lehet különbség, de a Krisztust nem cserélhetjük ki, mert az már nem az Evangélium. Akkor sem, ha óriás betűkkel írjuk rá. És Galáciában ez történt.

Az egyetemes imahéten – merthogy éppen most olvassuk a Galata levelet – talán meg kell fogalmaznunk azt is, hogy a keresztyén tanítás egysége nem közmegegyezés alapján jön létre. Ez nem demokrácia kérdése. Neked is legyen egy kicsit igazad. A te vallásos gondolatodat is beletesszük, a tiedet is, az övékét is belerakjuk. Meg sem tudnánk így egyezni. De vannak, akik így gondolják, hogy innen is egy kicsit, onnan is egy kicsit. Hadd legyen igaza mindenkinek, és szeressük egymást gyerekek! Vigyázzunk, hogy eközben nehogy az alapról elcsússzunk, valami emberi jó szándékú, naiv tévelygésbe! A keresztyén tanítás egysége nem közmegegyezés alapján jön létre, mert az emberek csinálta egységből nem lesz evangélium. De Krisztus evangéliuma, az alaphoz való ragaszkodás megteremtheti a közösséget! És itt nem mindegy a sorrend! Nem a mi emberi, jó szándékú egységünk, alkunk fog majd evangéliumot teremteni, hanem az evangéliumhoz való ragaszkodás teremthet egységet közöttünk.

Miért fontos az evangéliumi tanítás ismerete? Hogy megvédjen a torzulásoktól, az eltévelyedéstől, hogy hasznosak lehessünk. Mert buzgó lehet az ember, de helyes tanítás szerint legyünk buzgók. Pál apostol nagyon jól tudta, le is írja, majd olvasni fogjuk: „szerfelett rajongtam atyai hagyományaimért”. És szembe ment az Isten üdvözítő tervével és krisztusüldözővé lett, amíg rá nem döbbent, hogy ezek szép vallásos gondolatok, csak az alap nem jó. És meg kellett térnie. Buzgó, istenfélő embernek meg kellett térnie, és így lett apostollá.

Mit tegyünk tehát, testvérek? Krisztus középpontú, jól hirdetett evangélium, az gyógyít. Ha megfelelő az a gyógyszer, megfelelően fölismerték a betegséget, és a megfelelő gyógyszert ajánlják, és ha a megfelelő rendeltetés szerint szedjük, akkor az segít. De azért, mert a többire is az van írva, hogy gyógyszer, azért nem kell mindet bevenni, mert meg is ölhet bennünket. Eltévelyíthet bennünket. A Krisztus középpontúságból nem lehet engedni, mert az már nem az evangélium, az már valami emberi vallásos okoskodás.

Mit tegyünk tehát? Meg kell vizsgálni a tanítást! Nem elég egyszerűen, ahogy egy tekintélyes ember mondta. A Szentírást kell tanulmányozni, és buzgón kell tanulmányoznunk, mert az Írás önmagát magyarázza. És a teljes Írás alapján föl fogjuk ismerni a lényeget. Tehát hitünk ne emberekhez igazodjon – azokat fölhasználhatja az Isten, meg szeretné is fölhasználni –, hanem hitünk a teljes Szentíráshoz igazodjon! Napjainkban is jönnek emberek, akik kegyesen, buzgón, nagyon vallásosakat mondanak. Sokszor a Szentírásra hivatkoznak, és akkor – ha nem ismerjük az Isten Igéjét – könnyen meg is tévesztenek bennünket. Megtévesztenek, amikor: igen, hát te hiszel a Krisztusban, de ha ezt, meg ezt, meg ezt megcsinálod, akkor érdemeket szerzel magadnak az Isten előtt, akkor majd a cselekedeteidért az Isten üdvözít. Nem fog! Nincsenek üdvözítő cselekedetek, csak üdvözítő Krisztus! De ha fölismertük és elfogadtuk a kegyelmet, akkor hálából kell a jót cselekednünk, csak nem az fog üdvözíteni.

Bizony, újra és újra jöhetnek a kérdések, hogy közbenjárókat keressünk. Hogyha majd ezekhez vagy azokhoz a szentekhez könyörgesz, akkor majd… Nem tudnak segíteni! Csak az Úr tud segíteni! Jó példájukat, azt, szabad követni.

Bizony, újra és újra jöhetnek emberek, akik azt mondják: szép az a Biblia, de még tegyünk mellé egy másik szent könyvet is. Ez már más alap lesz! Ez más gyógyszer.

Bizony, könnyen előfordulhat, hogy jönnek valakik, akik nagyon buzgók, meg is látogatnak. Nagyon kedvesen fölajánlják segítségüket, elkezdenek arról beszélni, hogy szerintük az Isten neve micsoda, csak észre kell venni, hogy Jézust nem tartják testben megjelent Úrnak. Akiknek Jézus csak nagy tanító, azok nem a Biblia tanítását viszik. Akkor sem, hogyha tanúknak nevezik magukat. Valamiről tanúskodnak, de az nem az evangélium.

Az előbb ezt hallhattuk, ezt olvastuk János leveléből, hogy jönnek emberek, akik nem akarják, hogy Jézus Krisztus testben jött el. Akiknek Jézus Krisztus nem az Isten Fia, akkor ott nincs megváltás. Ott a Szentírás lényege veszett el. És ezzel is találkozhatunk napainkban. Erre azt írja János levele, hogy: ne beszéljetek, ne tárgyaljatok velük, ne fogadjátok be!

Mit tegyünk tehát? Ne kapkodjunk minden újdonságra! Viszont legyünk nyitottak arra, hogyha az Isten Igéje bennünket meg akar újítani!

Mit tegyünk tehát? Keressük, ragadjuk meg az Ige tanulmányozásának alkalmait. Személyesen és otthon is, a közösségben is. És a valóban jó segítségekkel éljünk, hogy el ne tévedjünk a sokféle jó szándékkal mondott, de nem teljes Szentírás üzenetei között.

Annakidején Galáciában jöttek valakik, akikről kénytelen azt írni az apostol, hogy elferdíthetik az evangéliumot. Az alapot kicserélik. Már nem Krisztus az alap. Akkor az viszont nem evangélium. Az valami más.

Kedves Testvérek!
Az apostol ezt írja: „Most tehát embereknek akarok a kedvében járni, vagy Istennek? Vagy embereknek igyekszem tetszeni? Ha még mindig embereknek akarnék tetszeni, nem volnék Krisztus szolgája.”

A mai igehirdetés címének egy másik apostoli levél igéjének pár szavát választottam: Növekedjünk Urunk megismerésében.

Nem úgy történik a gyógyulás, hogy 1-2 perc, hanem bizony el kell menni, megvizsgálnak, és nagyon komolyan végiggondolja, aki megvizsgál, és segít, hogy ebben az esetben hogyan, milyen módon lehet gyógyítani, milyen gyógyszer kell, van-e ellenjavallata annak. Ez bizony lelkileg is így van. Egészséges gyülekezet kell, hogy legyünk. Ahhoz viszont szükséges a közösséggyakorlás, a szolgálat, az evangélizálás, a bibliatanítás alapos ismerete és ahhoz való ragaszkodás, és így tudjuk magasztalni az Urat. Keressük, szánjuk rá az időt az Isten igéjének alapos ismeretére! És az alapot, a Krisztust, a megváltást nem engedhetjük, hogy kicserélje valaki! Mert akkor az nem evangélium. A mi számunkra adatott az Ige. Kérhetjük és kérjük az Isten Lelkét. Keressük a közösséget, ahol egymás hite által épülhetünk, hogy a mi életünk jól megalapozott, szolgálatra kész, egészséges élet legyen.

Ámen!


Imádság:

Magasztalunk Istenünk, hogy a teremtett mindenség Reád mutat. Áldunk Téged, hogy magadat kijelentetted. Köszönjük, hogy legteljesebben a mi Urunk, Jézus Krisztus által. És hálát adunk Urunk, hogy mindezt leírattad számunkra, és az évszázadok minden emberi okoskodása, támadása ellenére megőrizted számunkra a Szentírást. Nekünk ajándékoztad, hogy általad éljünk. Segíts meg, hogy kitartóan tanulmányozzuk Igédet, hogy megragadjuk az Ige legjobb megértésének lehetőségeit, eszközeit és alkalmait. Segíts meg Urunk, hogy a teljes Írás alapján értsük meg a Szentírás egy-egy részét. Segíts, hogy ragaszkodjunk a mi Urunk Jézus Krisztushoz, hogy engedelmesen cselekedjük akaratodat. Kegyelmedről szóló szavad életünket gyógyíthassa, hogy a mi életünk is, hitünk mások gyógyulását segíthesse.
 Könyörgünk Urunk mindazokért, akik testi-lelki nyomorúságban, bajban vannak. Könyörgünk a gyászoló szívekért, akiknek emlékezni és búcsúzni kellett az elmúlt napokban szerettüktől. Segítsd meg őket, hogy Rád tekintő hit által gyógyuljon, vigasztalódjon életük. És segíts meg minket, hogy szeretettel tudjunk feléjük fordulni. Könyörgünk, a kegyelmed által megújult életünk Rád mutató jellé legyen, hogy egyre egészségesebbé váló közösségként, gyülekezetként tudjunk szolgálni ebben a városban. És könyörgünk a felekezetekért, hogy a Krisztus felé haladva tudjunk egymáshoz is szeretetben közeledni. Urunk, Istenünk! Köszönjük a Te Igédet, köszönjük a Lelked megvilágosító erejét! Segíts meg bennünket, hogy Igédet tanulva cselekedjük azt sokak épülésére, a Te dicsőségedre!

Ámen!


Áldás:

„Növekedjetek a kegyelemben, a mi Urunk Jézus Krisztusunk megismerésében! Övé legyen a dicsőség most és mindörökké!”

Ámen!

 

Legfrissebb

Fotóalbumok:

Csillagpont
Fiatalok konfirmációja

Videók:

Gyermekórások karácsonyi műsora (fél 11)
Gyülekezeti tábor - 2015
GYÜLEKEZETALAPÍTÁS
Életképek
Betöltés…
További fotók megtekintéséhez
kattintson ide!
Gyülekezeti virág
Gyülekezeti virág
Kattintson a virágra a gyülekezet felépítésének megtekintéséhez!
Gyülekezeti könyvtár
Gyülekezeti könyvtár
Kattintson a könyvtárunkban megtalálható könyvek listájához!