JÓL VIGYÁZZ KICSI SZEM, MIT FIGYELSZ

Hitünk megerősítésére és lelkünk épülésére hallgassátok meg Isten igéjét…

Lekció: Róm 10,1-13

„1Testvéreim, én szívemből kívánom, és könyörgök értük Istenhez, hogy üdvözüljenek. 2Mert tanúskodom mellettük, hogy Isten iránti buzgóság van bennük, de nem a helyes ismeret szerint. 3Az Isten igazságát ugyanis nem ismerték el, hanem a magukét igyekeztek érvényesíteni, és nem vetették alá magukat az Isten igazságának. 4Mert a törvény végcélja Krisztus, minden hívő megigazulására. 5Mózes ugyanis azt írja, hogy aki »cselekszi a törvényből való igazságot, az az ember fog élni általa«. 6A hitből való igazság pedig így szól: »Ne mondd szívedben: Ki megy fel a mennybe?« Azért tudniillik, hogy Krisztust lehozza. 7Vagy: »Ki megy le az alvilágba?« Azért tudniillik, hogy Krisztust a halálból felhozza. 8Hanem mit mond? »Közel van hozzád az ige, a te szádban és a te szívedben«, mégpedig a hit igéje, amelyet mi hirdetünk. 9Ha tehát száddal Úrnak vallod Jézust, és szíveddel hiszed, hogy Isten feltámasztotta őt a halálból, akkor üdvözülsz. 10Mert szívvel hiszünk, hogy megigazuljunk, és szájjal teszünk vallást, hogy üdvözüljünk. 11Az Írás is így szól: »Aki hisz őbenne, nem szégyenül meg.« 12Nincs különbség zsidó és görög között, mert mindenkinek ugyanaz az Ura, és ő bőkezű mindenkihez, aki segítségül hívja; 13amint meg van írva: »Aki segítségül hívja az Úr nevét, üdvözül«.”

Textus: Péld 17,24

„Az értelmes ember előtt ott van a bölcsesség, de az ostoba szeme a föld végén kalandozik.”

Kedves Testvéreim!

KERESŐ SZEMEK

Gyermekkoromban a gyermek-istentiszteleten volt egy ének, amelynek egyik sora így szól: „Jól vigyázz kicsi szem, mit figyelsz…” Nekem ez akkor azt jelentette, hogy a szem oly annyira a lélek tükre, hogy nem csak a tekintet árulkodik arról, kik vagyunk, hanem az is, hogy hova nézünk. Ha kicsit szétnézünk világunkban, megfigyelhetjük, hogy hova, mire vagy kire néznek az emberek.
Hatalomra vágyó szemforgatatás, pénzéhes, nyereségre vágyó szemek az üzleti életben. Párkereső szemek és párjuktól félrekacsintó szemek a fiataloknál. Sikerre, szenzációra néző szemek. Munkahelyet kereső szemek vagy épp a kiábrándultságtól üres tekintetek…
Hova nézzek, mit keressek, ami biztos pont lehet az életemben, amiben nem fogok csalódni, ami igazi célt ad nekem? A bölcsességet ily módon mindenki keresi. Az Istentől elpártoló szemek új istenek után kutatnak, és azoknak akadnak követői és hirdetői. Hangzatos nagy szózatok önmegvalósításról, e világi üdvcélok meghirdetése. Az istenített pénz, mintha képes lenne boldoggá tenni, mintha meglététől máris fontosnak érezhetnénk magunkat. Az istenített egészség, mintha a beteg vagy idős ember nem lenne méltó az életre. A test kultusza, mely a lelket öli ki belőlünk. Álmodozó szemek, amelyek a föld végén kalandoznak, keresik a bölcsességet, de nem lelik meg, mert szemfényvesztés áldozatai.

KÖZEL VAN HOZZÁD

„Az értelmes ember előtt ott van a bölcsesség.” – szól a Példabeszédek könyvében olvasott ige, és a lekcióban is ezt olvastuk: „Közel van hozzád az ige, a te szádban és a te szívedben”. Aki Isten gondolatai szerint értelmes, az a bölcsességre függeszti tekintetét, mint figyelmének legközelebbi tárgyára. Nem éri be azzal, hogy bölcsességet keres: látja azt, és hozzákapcsolja az egész életét, hogy az is a bölcsesség egy részévé legyen. Az értelmetlenek szemei viszont semmi olyat nem látnak, amit figyelniük kellene. Meddő vágyakozás köti le őket, amelyet nem tudnak kielégíteni, pedig a bölcsesség hozzájuk is közel van. A bolond azonban nem azt követi, hanem saját gondolatait.
Közel van az ige, közel van az igazi bölcsesség. Nem kell érte a tengeren túlra menni, nem kell érte nagy dolgokat megtenni, mert mindenki számára elérhető, mai társadalmunk is rendelkezik Isten üzenetével. Miért nem érezzük akkor mégis közel magunkhoz? Ézsaiás próféta így fogalmazza ezt meg: „Nem az Úr keze rövid ahhoz, hogy megsegítsen, nem az ő füle süket ahhoz, hogy meghallgasson, hanem a ti bűneitek választanak el titeket Istentől, a ti vétkeitek miatt rejtette el orcáját előletek, és nem hallgatott meg.” (Ézs 59,1-2) Egy másik helyen pedig ezt mondja: „Keressétek az Urat, amíg megtalálható! Hívjátok segítségül, amíg közel van!” (Ézs 55,6)
A házasság hete kapcsán gondoljunk a házassági fogadalomtétel szövegére. Mi ott a leghangsúlyosabb rész? A leghangsúlyosabb nem a „szeretem”, nem a „hű leszek”, nem a „holtomig-holtáig”, még csak nem is az „ámen”. A legfontosabb ez: „Isten engem úgy segítsen.” Azért megy az ifjú pár a templomba, hogy ott a már megkötött házasságra Isten áldását kérje. A házasságra, amely nem a beteljesedés, hanem közös út, és ezen az úton velünk kell, hogy jöjjön a velünk vándorló Atya, aki nem hagy bennünket magunkra.
A házasság akkor lesz jó, ha azt is Isten kezébe tesszük le, ha az igére figyelve éljük meg, és nem a föld végén kalandozik a szemünk idealizált kapcsolatról. Isten segítségével szembe merünk nézni önmagunkkal, fel tudjuk vállalni a konfliktusokat, nem tévesztjük össze az őszinteséget a kritikával, tudunk örülni a kis dolgoknak, tudunk együtt beszélgetni, együtt hallgatni és együtt imádkozni.
Nem csak a házasságban, hanem minden dolgunkban el kellene tudni mondanunk: „ehhez Isten segítségét kérem”. Egész életünkre egész életünkben Isten segítségét kérjük!

JÓL VIGYÁZZ KICSI SZEM…

„Az értelmes ember előtt ott van a bölcsesség.” Az értelmes ember figyel Isten szavára, meghallja azt és válaszolni képes. Ajkakra forrt imák, elnémult dicséretek és himnuszok, el nem énekelt imádságok és el nem mondott könyörgések jelzik az Istennel megszakadt kapcsolatot, amelyet Ő helyre akar állítani.
Jó tudni, hogy olyan Istenünk van, aki először nem számon kér, hanem a segítségünkre akar lenni. Aki értünk oly annyira közel jött, hogy emberré lett, viselt dolgainkért elszenvedte a kereszthalált, hogy a számonkérés napján azért ne érjen minket ítélet, mert az már rajta végbement. És Ő ma is közel akar lenni, Ő most is közel van.
Nem kellenek nagy ábrándok, szemünkkel ne a föld végén kalandozzunk, hanem „tegyünk le minden ránk nehezedő terhet, és a bennünket megkörnyékező bűnt, és állhatatossággal fussuk meg az előttünk levő pályát. Nézzünk fel Jézusra, a hit szerzőjére és beteljesítőjére, aki az előtte levő öröm helyett – a gyalázattal nem törődve – vállalta a keresztet, és az Isten trónjának a jobbjára ült. Gondoljatok rá, aki ilyen ellene irányuló támadást szenvedett el a bűnösöktől, hogy lelketekben megfáradva el ne csüggedjetek.” (Zsid 12,1-3)
Életünkre Isten áldását kérve fogadjuk el kegyelmét és szeretetét, mindig szem előtt tartva az Ő szavát, útmutatását, igéjét.
Ámen.

Ima:

Drága Mennyei Atyánk az Úr Jézus által!
Hálát adunk Neked, hogy a Te igéd szól hozzánk, hogy megérthetjük a Te szavad. Áldunk Téged, mert életünket Neked köszönhetjük. Ha mi el is fordulunk Tőled, Te akkor is hű maradsz.
Bocsásd meg nekünk, hogy sokszor elfeledkezünk a Te szavadról, hogy nem mindig Tőled kérjük a segítséget és hamis remények élnek szívünkben. Adj erőt, hogy csalódásainkban ne roppanjunk össze, hanem újra Rád találjunk. Segíts hűnek lenni Hozzád és egymáshoz.
Istenünk, Rád nézünk, hozzád emeljük fel tekintetünket, Téged magasztalunk hatalmadért és gondviselésedért, oltalmazó szeretetedért és minket megszólító szavadért, igédbe vetjük reménységünket. Őrizz meg minket, vigyázz ránk, maradj velünk, kísérj bennünket életünk útján.
Ámen.

Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a Te neved, jöjjön el a Te országod, legyen meg a Te akaratod, amint a Mennyben, úgy a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma, és bocsásd meg a mi vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek, és ne vígy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól, mert Tied az ország, a hatalom, és a dicsőség mindörökké. Ámen.

Áldás:

„Az Úr Jézus Krisztus kegyelme, az Isten szeretete és a Szentlélek közössége legyen mindnyájatokkal!” (2Kor 13,13) Ámen.